Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Törvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Törvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. Az indítvány alapja az volt, hogy a törvény 5. §-a a keletkezésétől számított harminc évre kizárja a Paksi Atomerő bővítésének megvalósításával összefüggő valamennyi „üzleti adat”, „műszaki adat” és „döntés megalapozását szolgáló adat” közérdekű adatként történő megismerését. Az indítványozó országgyűlési képviselők e rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogára való hivatkozással.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánossága az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint külön törvénnyel korlátozható. A támadott törvény által megjelölt nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme a beruházásra tekintettel indokolhatja a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozását, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához. A döntés részleteit a továbbiakban nem elemezve, csak a határozatban megállapított alkotmányos követelményre összpontosítunk, amelyet az AB az indítvány elutasítása mellett fogalmazott meg a jogalkalmazást elősegítendő. Ennek keretében az Alkotmánybíróság szükségesnek látta, hogy alkotmányos követelményként megállapítsa: „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. §-a az Orosz Kijelölt Szervezet alvállalkozói, valamint a Magyar Kijelölt Szervezet alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők”.
Az alkotmányos követelmények megállapításának az eddigiekben nem tipikus kontextusa ez, hiszen e jogkövetkezmény célja a jogalkalmazás olyan gyakori problémáinak alkotmányos mederbe terelése, amelyek egyes egyedi ügyekben merülnek ugyan fel, de valamely jogszabály alkalmazása alapján a jogalkalmazás alkotmányosságával kapcsolatos általános jellegű problémákra világítanak rá. A jelen ügyben azonban nem kifejezetten erről van szó, hiszen egy konkrét beruházással kapcsolatosan meghatározott konkrét személyi körrel (alvállalkozók) kapcsolatban került megfogalmazásra a követelmény. Ettől eltekintve azonban, tekintettel az ügy komplexitására is, teljességgel érthető az a megközelítés, amelyet az AB az alkotmányos követelmény megállapításában követett, s hogy miért tartotta indokoltnak a követelmény megállapítását. A döntés ezen felül azért is jelentős, mert az információszabadság magyar alkotmánybírósági gyakorlatának egyik eddigi leghosszabb bemutatását is tartalmazza.
Szerző: Sulyok Márton