Az ügy hátterében az áll, hogy 2017-ben megromlott a viszony a két állam között, és felfüggesztették a diplomáciai kapcsolatokat. Az EAE a nemzet biztonságára hivatkozással megtiltotta katari állampolgárságú személyek belépését a területére, valamint 14 napot adott arra, hogy a területén tartózkodó minden katari elhagyja az EAE-t. Ezzel párhuzamosan a saját állampolgárainak is megtiltotta a Katar területére lépést. Szintén megtiltotta, hogy a két állam között bármilyen közlekedési eszköz a másik területére lépjen. Az EAE az intézkedései indokaként azt jelölte meg, hogy Katar terrorista személyeket és szervezeteket finanszíroz, és a médiában az olyan terrorista csoportok, mint az Al-kaida, az Iszlám Testvériség és a Daesh ideológiáját promotálja.
Katar szerint az EAE „nemzetiségi származáson” alapuló megkülönböztetést folytat, ami sérti az 1965. évi egyezményt. Az Egyesült Arab Emirátusok joghatósági kifogásokkal élt a kereset ellen, amelynek a Nemzetközi Bíróság helyt adott. A bíróság megállapítása szerint az 1965. évi egyezmény (Magyarországon kihirdette: 1969. évi 8. tvr.) 1. cikk 1. bekezdésben foglalt „nemzetiségi származás” alatt nem a jelenlegi állampolgárságot kell érteni. Az EAE által hozott intézkedések célja vagy hatása nem minősül faji alapú megkülönböztetésnek az egyezmény értelmében, így joghatóság hiányában elutasította a keresetet.
Forrás: Application of the International Convention ont he Elimination of All Forms of Racial Discrimination, (Qatar v. United Arab Emirates), International Court of Justice, Judgment of 4 February 2021. https://icj-cij.org/public/files/case-related/172/172-20210204-JUD-01-00-EN.pdf
Szerző: Szalai Anikó
Gyermeket váró nőt senki nem alkalmazna?