A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLIX. törvény – és ehhez kapcsolódóan a nagy eljárási kódexek – nagy horderejű, 2020 tavaszától hatályos módosítása vezette be a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett egyedi kúriai határozatok jogkérdésben adott döntésének feltételes kötőerejét és a jogegységi panasz intézményét. A szakirodalom e reformokat korlátozott precedensrendszernek is nevezi (lásd pl. Virág Csaba – Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata. Magyar Jog 2020/3.; Tahin Szabolcs: Korlátozott precedensrendszer – alulnézetből. Magyar Jog 2020/5.).
A feltételes kötőerőre való hivatkozás és a jogegységi panasz eddig büntetőügyekben kevésbé fordult elő, ezért is érdekes a Kúria BH2022. 289. számon publikált végzése, amely az egyedi határozattól való eltérés felülvizsgálati eljárásban hivatkozhatóságának feltételeit rögzíti.
Elöljáróban fontos kiemelni, hogy bár a Be. 648. § d) pontja a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérést külön felülvizsgálati okként nevesíti, az eltérés valójában mégsem tekinthető sui generis felülvizsgálati oknak, mert a Be. 649. § (6) bekezdése értelmében csak akkor terjeszthető elő a felülvizsgálati indítvány, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak vagy az eljárási szabályoknak olyan megsértését eredményezte, amelyek egyébként is nevesített felülvizsgálati okok képeznek [a Be. 649. § (1) és (2) bekezdésében taxált okokat].
A BH2022. 289. alapjául fekvő ügyben a terheltet többszörösen minősített emberölés miatt a Legfelsőbb Bíróság 2003. március 4. napján hozott ítéletével életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját pedig 30 évben határozta meg. Ezzel az ítélettel szemben terjesztett elő a védő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára 2021. november 15-én. Az indítványban – egyebek mellett – a bírói büntetéskiszabási gyakorlat időközben, tehát a terhelt elítélését követően tapasztalható változásaira, az EJEB életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos döntéseire hivatkozott, és konkrétan megjelölt négy legfelsőbb bírósági határozatot, amelyek álláspontja szerint jelentősen eltérnek a támadott ítélet büntetéskiszabási szempontjaitól.
A felülvizsgálati indítvány első látásra is a jogi nonszensz kategóriájába sorolható, hiszen a „precedensek” logikájához képest éppen fordított időbeli síkon hivatkozik: egy korábbi döntést támad arra hivatkozással, hogy az a későbbi döntések fényében nem tartható fenn. Az nyilvánvalóan értelmezhetetlen, hogy egy korábbi döntés hogyan térhetne el a későbbi döntésektől.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította és végzésében összefoglalta azokat az időbeli meghatározókat, amelyek keretei között a BHGY-ben közzétett büntetőhatározattól való eltérés felülvizsgálati indítvánnyal támadható. Ezek szerint:
– a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta [Be. 876/A. §],
– a felülvizsgálattal támadott határozattól való eltérést megalapozó határozatot a Kúria hozta és az 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került [Bszi. 32. § (1) bek. b) pont; 41/C. § (6) bekezdés f) pont],
– valamint a felülvizsgálati indítvány tartalmazza annak megjelölését, hogy az állított eltérés a büntető anyagi jog mely szabályának (1) bekezdésében meghatározott megsértését eredményezte, vagy a 649. § (2) bekezdésében meghatározott mely eljárási szabálysértést eredményezett.
Amennyiben e feltételek közül bármelyik hiányzik, a felülvizsgálati indítvány alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása kizárt (Indokolás [47]-[48]).
Érdemes megemlíteni, hogy a második feltételben írt, a BHGY-ben való közzététel 2012. január 1. utáni időpontját a Bszi. hivatkozott rendelkezései a jogegységi panaszeljárásra írják elő. Ezt az időbeli megszorítást büntetőeljárási felülvizsgálatra először a BH2021. 97. számon közzétett eseti döntés alkalmazta, polgári ügyben pedig a Kúria Jpe.I.60.005/2020/3. jogegységi panasz határozat mondta ki. Eszerint a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja úgy értelmezendő, hogy a „Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozata” fordulat alatt a 2012. január 1. napját követően közzétett eseti határozatokat kell érteni. Ennek az időbeli megszorításnak a jogegységi panaszeljáráson kívüli, tehát éppen a felülvizsgálati eljárásokra való kiterjesztését egyébként részletes elemzéssel kritizálta Tahin Szabolcs: A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának jogegységi panaszt visszautasító ötödik határozatról. Jogesetek Magyarázata 2021/2-3.
Szerző: Szomora Zsolt
800 éves az Aranybulla