Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bérbeadót a Ptk. 6:337. §-a alapján megillető zálogjog a bérleti díjtartozás és járulékai fedezetéül szolgál, ezért az a bérleti díj fizetési kötelezettség késedelmével keletkezik. A fellebbezés folytán másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla elsődlegesen azt emelte ki, hogy a zálogjog létrejöttének nem feltétele az, hogy a zálogjoggal biztosított követelés vagy akár az e követelés alapjául szolgáló szerződés fennálljon. A zálogjog járulékossága sem akadálya annak, hogy a zálogjog a biztosított követelés fennállását megelőzően létrejöjjön. A járulékosság a zálogjog tartalmát alkotó kielégítési jog terjedelmére hat ki, azaz a biztosított követelés hiányában a zálogjogból kielégítési jog nem fakad.
A Kúria a Ptk. 6:337. § (1) bekezdésével kapcsolatban kiemelte, hogy az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog kézizálogjog, amely a bérlő tulajdonát képező és a bérleménybe bevitt, ott elhelyezett ingó vagyontárgyaira terjed ki. A Kúria álláspontja szerint – a beavatkozó álláspontjától eltérően – a kézizálogjog alapításához megkívánt birtokátruházás teljesül azáltal, hogy a zálogjoghoz vezető ügylet eredményeként a zálogtárgy a zálogjogosult hatalmába kerül. A zálogjogosult bérbeadó hatalma azonban nem feltétlenül jelent fizikai hatalmat, lehet jogi hatalom is. Ennek alapján pedig a bérleménybe bevitt és törvényes zálogjog alá tartozó ingóságok tekintetében sincs akadálya a fizikai és a jogi hatalom elválásának.
A bérlő ingóságainak bérleménybe való bevitele – bérlő fizikai uralma mellett – megvalósítja egyben a zálogjogosult bérbeadó jogi értelemben vett birtokát is a bevitt ingóságok felett. A bérlőnek a bérleménybe bevitt ingó vagyontárgyai felett a bérbeadó – önmagában a bevitel eredményeként – jogi hatalmat szerez, amelyre birtokvédelem illeti meg a Ptk. 6:337. § (2) és (4) bekezdéseiben írtak szerint.
A Kúria abban is egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele az, hogy az adós elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen, ezáltal a biztosított követelés az igény állapotába kerüljön.
Jogeset száma: BH 2023. 102.
Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Szerző: dr. Bodzási Balázs
Eötvös Károly Jogásznap