A Kúria Kfv.III.37.048/2024/5. számú ítéletének releváns tényállása szerint a nigériai állampolgárságú I. rendű felperes ukrán állampolgárságú gyermekével, a II. rendű felperessel Ukrajna területéről be kívánt lépni Magyarország területére. Az alperes határrendészeti kirendeltség eljárást indított, amely során megkereste az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot, amelynek nyilatkozata szerint a felperesek tekintetében a visszaküldés tilalma (non-refoulement) nem áll fenn. Ezt követően az alperes határozatában megtagadta az I. rendű felperes Magyarországra való beléptetését arra hivatkozással, hogy nincs vízuma vagy tartózkodási engedélye. A felperes keresete nyomán eljárt elsőfokú bíróság előzményi ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte arra hivatkozással, hogy határozatának indokolása hiányos, mivel az a visszaküldés tilalmával kapcsolatos vizsgálat elvégzésének tényét és annak eredményét nem tartalmazza.
Az alperes a megismételt eljárásban új határozatot hozott, amelynek ügyszáma és keltezése megegyezik a korábbi határozattal, tartalmát tekintve pedig csak annyiban tér el, hogy kiegészítésre került egy bekezdéssel, amely szerint az alperes a vonatkozó jogszabályok alapján megkereste az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot, amelynek véleménye alapján a visszaküldés tilalma nem áll fenn.
A felperesek keresettel támadták az alperes megismételt eljárásban hozott határozatát, az elsőfokú bíróság azonban keresetüket alaptalanként elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperesi határozat az előzményi ítéletben adott iránymutatásnak megfelel, az immáron tartalmazza a visszaküldés tilalmának vizsgálatát és eredményét, így az nem jogsértő. Kiemelte, hogy a felperes az előzményi peres eljárásban a visszaküldés tilalmával kapcsolatos indokolásbeli hiányosságra nem hivatkozott, ezért az e vonatkozásban előadott érveit a megismételt eljárásban hozott határozat jogszerűsége körében nem vizsgálhatta.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben többek között azzal érveltek, hogy az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy az alperes határozata semmis. Az alperes ugyanis nem az új eljárásra kötelező ítélet iránymutatásának megfelelően járt el, hiszen az alperes új határozatát a korábbi határozat tartalmának és keltezésének változatlanul hagyása mellett, a visszaküldés tilalma vizsgálatának elvégzésére történő puszta utalással hozta meg. Sérelmezték azon ítéleti megállapítást is, miszerint a korábbi perben kellett volna hivatkozniuk a visszaküldés tilalmával kapcsolatos indokolásbeli hiányosságra, mivel ha egy döntés nem tartalmaz indokolást, akkor e körben kizárt a tartalmi kifogás előadása. Ennek kapcsán iratellenesnek tartották azon ítéleti megállapítását is, miszerint a korábbi perben a visszaküldés tilalmával kapcsolatos indokolásbeli hiányosságra nem hivatkoztak.
A Kúria a jogerős ítéletet akként változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 97. § (4) bekezdése szerint a bíróság ítéletének rendelkező része és indokolása a megismételt eljárás lefolytatása során köti az eljáró közigazgatási szervet, míg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 123. § (1) bekezdés f) pontja szerint a hatósági döntést meg kell semmisíteni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes.
Mindezek alapján a Kúria leszögezte, hogy ha a megismételt eljárás során a közigazgatási hatóság nem a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása szerint jár el, úgy döntése semmis, és azt meg kell semmisíteni. Az előzményi ítéletben szereplő iránymutatás jogszerűsége az új eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási pernek nem tárgya, így a bíróság sem vizsgálhatja annak jogszerűségét, csupán azt, hogy az alperes a megismételt eljárásban teljesítette-e az abban foglaltakat. E körben idézte a releváns kúriai gyakorlatot is. Erre figyelemmel a Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a megismételt eljárásban hozott alperesi határozat megfelel-e az előzményi perben született ítéletben foglalt iránymutatásnak. A bíróság előzményi ítéletében azt az utasítást adta a megismételt eljárásra, hogy az alperesnek a visszaküldés tilalma fennállására vonatkozó vizsgálat elvégzésének tényét és annak eredményét határozatában fel kell tüntetnie. Az alperes ennek úgy kívánt eleget tenni, hogy az alaphatározatával azonos számon és keltezéssel hozott egy határozatot, amelynek tartalma egy bekezdés kivételével megegyezik az alaphatározatéval.
A Kúria ennek kapcsán azonban hangsúlyozta, hogy a bíróság az alapügyben hozott alperesi határozatot megsemmisítette, az tehát már nem létezik. Az alperes új eljárásra kötelezése azt is jelenti, hogy az annak eredményeként hozott új határozatnak új száma kell, hogy legyen, továbbá keltezése sem lehet korábbi a meghozatala időpontjánál. Az alperes ehhez képest az előzményi ítélettel megsemmisített alaphatározatával azonos számon és dátummal hozta meg döntését, tehát nem új határozatot hozott. Ennélfogva a határozat alaki szempontból nyilvánvalóan nem felel meg az alapítéletben foglalt iránymutatásnak, így az az Ákr. 123. § (1) bekezdés f) pontjára alapítottan semmis. A Kúria utalt arra is, hogy a támadott döntés semmisségét a Kp. 85. § (3) bekezdés a) pontja alapján hivatalból, a peres felek nyilatkozataitól függetlenül köteles észlelni.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet akként változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperes köteles új határozatot hozni az előzményi ítéletben foglalt előírásoknak megfelelően, figyelemmel a kúriai ítéletben foglaltakra is.
Szerző: Kárász Marcell Hivatkozott döntés: Kfv.III.37.048/2024/5.
„Felforgató technológiák” konferencia – Digitalizáció, Mesterséges Intelligencia, jogi paradigmák