• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körében

A Kúria döntése értelmében, amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik.

2024-09-04

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt az utcán odalépett a gépkocsijában tartózkodó sértetthez, majd az autóban ülő sértettől – aki a terheltet korábban már észlelte a helyszínen – pénzt követelt. A sértett a pénz átadását megtagadta, ezért a terhelt a tenyerével ráütött a gépjármű szélvédőjére, majd egy ezüstszínű játékpisztollyal hadonászni kezdett, azt a sértettre szegezte és közben azt kiáltotta neki, hogy „adjál pénzt!”. A sértett félelmében értékei átadása nélkül gépkocsijával elhajtott a helyszínről. A műanyag játékpisztolyról a bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy oldalnézetben hasonlít a STAR típusú öntöltő pisztolyokra, mérete azonban kisebb, a csőtorkolat helyén lévő piros műanyag alkatrész színe feltűnően különbözik.

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét rablás alapeseti bűntettének kísérletében mondta ki [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont], míg a törvényszék az ügyészségi fellebbezés nyomán megállapította a fegyveres elkövetést, és ezzel a rablás súlyosabban minősülő esetét [Btk. 365. § (3) bekezdés a) pont]. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria a törvényszék által adott minősítést megerősítette, a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárás középpontjában álló jogkérdés lényege úgy fogalmazható meg, hogy a lőfegyver utánzatának megítélésénél mennyiben mérvadó az utánzat objektív megjelenése, a valódi lőfegyverhez való hasonlóság mértéke, vagy a minősítést alapvetően az eszközzel való fenyegetés sértettre gyakorolt (szubjektív) hatása dönti el.

Cikkünkben összefoglaljuk a Kúria érvelését, és azt követően áttekintjük azokat – a fenti ügyből is jól kirajzolódó – dogmatikai dilemmákat, amelyek abból adódnak, hogy a Btk. a fegyveres elkövetés körében azonos megítélés alá vonta a lőfegyver utánzatát és a valódi lőfegyvert mint az elkövetés eszközeit.

A cikk a Magyar Jog 2024/7-8. számában olvasható: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8481760

A határozat száma: Kúria Bfv.III.1.333/2022/10 (BH.2024. 103.)

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

FÖLDFORGALMI AKTUALITÁSOK ÉS A GAZDASÁGÁTADÁS LEHETŐSÉGEI – Konferencia meghívó

Igazságügyi Kupa

Államfői kerekasztal 2025

A Kúria a nyugdíj újramegállapítására irányuló eljárás jogi természetét vizsgálta ítéletében

Previous Post: « Rágalmazás miatt indult büntetőügyben hozott megsemmisítő határozatot az Alkotmánybíróság
Next Post: Felhívás – 2024. évi VI. „Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia” című szakmai konferencia »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in