Tizenötödik Magyar Jogászgyűlés
2021.09.23-25. Hotel Füred Spa & Conference – 12 kreditpont!
Névjegy admin
Ez a szerző még nem írta meg az önéletrajzát.
De büszkén mondhatjuk, hogy admin már 1076 bejegyzéssel járult hozzá az oldal tartalmi bibliográfiájához.
Bejegyzések tőle admin
A bíró függetlensége, az igazságszolgáltatás jelene
Alapvető jelentősége van a közvéleménynek az igazságszolgáltatás működését illetően, hiszen főként a büntetőügyek találkoznak a közvélemény, a média érdeklődésével. A többi között erről beszélt az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Magyar Jogász Egylet stúdiójában. „A sajtó tálalja az ügyeket, információt közöl. Azonban a bírótársunk vagy a bírói tanács, aki elbírálja az adott ügyet, nem részinformációkat kap, […]
A Magyar Jogász Egylet Veszprém Megyei Szervezete tudományos pályázatának nyertese
A Veszprém Megyei Szervezet által kiírt pályázat I. helyezettjének járó díjatdr. Édes Ágnes ügyvéd nyerte el „A koronavírus és az ügyvédi munka, avagy milyen kihívásokkaltalálkoztam ügyvédként a COVID-19 járvány idején?” című pályamunkájával. Ezúton is szeretnénk gratulálni a nyertesnek.
A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt
Amennyiben harmadik személy a gazdasági társaságnak szerződésszegéssel vagy más magatartással a társasági vagyon terhére hátrányt okoz, a társasági vagyon értékvesztése miatt a gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kártérítési igényt a harmadik személlyel szemben arra hivatkozással, hogy a társasági részesedésében (üzletrészében) – amely a saját vagyonának a része – is értékvesztés (kár) következett be.
Önmagában az, hogy a Ptk. megteremtette a társaság és a tag külső és belső felelősségi viszonyait rendező szabályrendszert, nem jelenti azt, hogy a tag mint a társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa a társaság engedményező nyilatkozata nélkül a társaságot ért kárt saját jogán érvényesítheti.
Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés
A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással.
Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.
A kényszertörlési eljárás új szabályai
A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák.
Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.
Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén
Az ingatlan adásvételi szerződés, valamint annak módosítása érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti, az érvényességnek sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem feltétele. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (3) bekezdése az ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.
Lee J. STRANG: A Comparison of the Historical Constitution and Originalism
Appearances May Be Deceiving
Tamás István MANHERTZ: Tension or Attention?
On the relationship between the Hungarian Constitutional Court and the references for preliminary rulings.
Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai
A lengyel AB júliusi döntésében – az EU Szerződésekből fakadó – lojalitás elve-, valamint azon lehetőség összhangját vizsgálta a nemzeti alkotmánnyal, hogy az EUB egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos ideiglenes intézkedés megtételére kötelezhet. A lengyel belpolitikára és a nemzetközi emberi jogvédelem fórumainak azóta hozott döntéseire figyelemmel a helyzet szélesebb körű áttekintése indokolt. Írásunkban választ keresünk arra is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás(ok)ban bírált ún. fegyelmi tanács megszüntetésének milyen alkotmányjogi indokai lehetnek.
