Eseményajánló: Online Munkajogi Akadémia
Munkavállalók két jogrendszer metszéspontjában – a kiküldetés uniós jogi szabályai
Névjegy admin
Ez a szerző még nem írta meg az önéletrajzát.
De büszkén mondhatjuk, hogy admin már 1076 bejegyzéssel járult hozzá az oldal tartalmi bibliográfiájához.
Bejegyzések tőle admin
A koronavírus járvány hatása a magánjogi jogviszonyokra
Vendégünk: Dr. Zsombolyay Péter Zsombor Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságfőosztályvezetője Dr. Dobrotka-Mayer Annamária a Magyar Jogász Egylet meghívottját a koronavírus járvány által okozott veszélyhelyzeti jogalkotásról, a tartós szerződéses jogviszonyok vonatkozásában a járvány negatív hatásainak enyhítésére hozott rendkívüli szabályokról, és a vállalkozásokat érintő speciális rendelkezésekről kérdezte.
Bírósági eljárások a veszélyhelyzeti és a járványügyi készültség időbeli hatálya alatt
Vendégeink: Dr. Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályának főosztályvezetőjeésdr. Péter Zoltán, az Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztály főosztályvezetője A veszélyhelyzet ellenére az igazságszolgáltatásnak működnie kell, a bíróságoknak a járványügyi korlátozások szem előtt tartásával az ítélkezési tevékenységet folytatniuk kell. Dr. Dobrotka-Mayer Annamária a Magyar Jogász Egylet vendégeivel a veszélyhelyzet és járványügyi készültség időbeli hatálya […]
Német alkotmányreform gyermekcipőben? Vita a gyermekjogok szabályozásának szükségességéről
2021. január 14-én a regnáló német kormánykoalíció a Család-, Idős-, Nő- és Ifjúságügyi Minisztérium (BMFSFJ) honlapján közzétette a Kinderrechte ins Grundgesetz c. programját, viszont az az alapján kidolgozott alkotmányreform elfogadásához a Bundestag kétharmados többségének támogatására lesz szükség, amely meglehetősen ingatag lábakon áll: egyesek a gyermekjogok erős szabályozásának pártján állnak, míg mások azok szükségtelenségét hangsúlyozzák.
A Be. módosítása felülírta a Kúria ún. „Hableány-határozatát”
A büntetőeljárási törvény január 1-jén hatályba lépett módosítása kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az óvadék mint a bűnügyi felügyelet és a távoltartás magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedés elrendelésének valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés törvényi oka esetén helye lehet. Ezzel a Be. felülírja a Kúria EBH2019. B.21. számon közzétett elvi határozatát.
Eseményajánló: Országbírói értekezlet 160 éve – online beszélget a Kúria elnöke és az ELTE oktatója
Az 1861. évi Országbírói Értekezlet 160. évfordulója alkalmából Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Bódiné Dr. Beliznai Kinga, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense beszélget 2021. január 27-én, 15:00 órakor. Az eseményt a Kúria YouTube-csatornáján keresztül élőben közvetíti.
Egyleti Stúdióbeszélgetések a jogról – hamarosan indul!
Az MJE havi „Stúdióbeszélgetéseiben” a joggyakorlatot, illetve a jogéletet érintő kérdésköröket vitatnak meg neves és kompetens jogászok. Az első alkalom közös témája: Az egészségügyi válsághelyzet hatása a mindennapi jogéletre. Hogyan költöztek a bírósági eljárások az online térbe? Hogyan alakultak az eljárási határidők a veszélyhelyzet idején, és ezek hogyan befolyásolják a pertartamot? Mit is értünk veszélyhelyzeti […]
Alkotmányellenes a videokonferenciás tárgyalás francia büntetőjogi szabályozása az egészségügyi veszélyhelyzetben
A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.
Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943)
A Tudástár menüpont alatt a korábbi Vándorgyűlések és Jogászegyleti Értekezések mellett már megtalálható A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943) című kötet, amely Horváth Attila értékteremtő munkája. A bibliográfia jogágak és témakörök szerint csoportosítja a Jogászegyleti Értekezésekben 1881 és 1943 között megjelent tanulmányokat, segítséget nyújtva azok áttekintéséhez.
A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.
