Bejegyzések

A Kúria a közigazgatási peres eljárás felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról hozott végzés elleni jogorvoslat kérdését vizsgálta ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a közigazgatási peres eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben nincs helye külön fellebbezésnek, így annak nem kell indokolást sem tartalmaznia.

Milyen határidő vonatkozik a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos marasztalási per megindítására?

A Kúria szerint, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában is irányadó a Kp. 39. § (1) bekezdésében foglalt keresetindítási határidő.

A Kúria a kereseti kérelemhez kötöttséget értelmezte a több önálló rendelkezést tartalmazó közigazgatási cselekmények vonatkozásában

A Kúria megállapította, hogy ha a kereset egy több pontból álló, egymástól jól elkülöníthető rendelkezéseket tartalmazó közigazgatási határozat teljes egészére nem terjed ki, akkor a bíróság kizárólag a felperes által keresettel támadott határozatrészek jogszerűségét vizsgálhatja.

A Kúria az ügyintézési határidő közbeszerzési jogorvoslati eljárásban történő túllépésének jogkövetkezményéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az Ákr. azon szabálya, amely szerint ügyintézési határidő hatóság általi túllépése esetén az igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetni, aki mentesül az eljárási költség alól is.

A Kúria újabb határozatot hozott az új tényekre hivatkozás közigazgatási perjogi szabályának értelmezése kapcsán

A Kúria szerint a környezetvédelmi egyesület igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése nem korlátozható a Kp. 78. § (4) bekezdése alapján, e szabály ugyanis az új tények, és nem pedig a keresetben megjelölt új, a megelőző eljárásban nem hivatkozott jogszabálysértések előadására állít fel korlátot.

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

A Kúria szerint a közérthetőség az adóhatóság ügyfelekkel való kapcsolattartására vonatkozó követelmény, így önmagában ezen alapelvre hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, hogy az adóhatóság eleget tett-e indokolási kötelezettségének.

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

A Kúria megállapította, hogy a hatósági eljárásban az önvádra kötelezés tilalma a vizsgálandó konkrét tények ismeretében, részben vagy egészben mentesítheti a tanút a tanúvallomás megtétele alól.

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a hatósági döntés Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján történő visszavonása esetén a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a visszavonás nem jár-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével, a döntésnek pedig tartalmaznia kell az erre vonatkozó indokolást.

A Kúria a nyugdíj újramegállapítására irányuló eljárás jogi természetét vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint ha egy adott hatósági eljárás hivatalból és kérelemre is megindulhat, és az ügyfél kifejezett kérelmet terjeszt elő az eljárás megindítására, a hatóság kérelem alapján jár el, és azt kell elbírálnia.

A Kúria a kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás közötti különbségtétel szükségességéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint garanciális, és egyben alapjogi jelentősége van annak, hogy a hatóság kérelemre vagy hivatalból induló eljárásban hoz döntést.