Bejegyzések

A közokiratokhoz fűződő bizonyító erő egyes kérdései

A Kúria határozatában megerősítette, hogy a közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy a határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta; illetve a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát vagy a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. A bizonyítottságnak ez a három tárgyköre azonban nem kapcsolódik valamennyi közokirathoz. Azt a közokirat fajtája határozza meg, hogy a felsorolt bizonyítási tárgykörök közül melyeket bizonyítja teljes bizonyító erővel.

A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességét

A kézbesítés szabályainak alkalmazása során érvényesülő…

Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog?

Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa…

Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik – az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany

A Kúria kiemelte, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Ezzel összefügésben a Kúria rámutatott arra is, hogy az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az anyagi jogerőhatás terjedelme

A Kúria megerősítette, ha a felperes eltérő időszakra érvényesít használati díjigényt az alperes rosszhiszemű jogalap nélküli birtoklása miatt, akkor tényazonosság hiányában az előzményi per jogerős ítéletének anyagi jogerőhatása nem zárja ki új kereset indítását.

Megújul a Magyar Jog folyóirat

A Magyar Jog folyóiratot a Magyar Jogász Egylet elődje, a…

Az emberkereskedelem keretében az „elszállásolás” elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése

A jogeset lényegi kérdése, hogy az emberkereskedelem (és…

Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét?

A Kúria ítéletében megállapította, hogy az engedményezési szerződés a felek megállapodásával teljesedésbe ment, ezért nincs jogi lehetőség annak felmondására. Az engedményezési szerződés felbontása nem teszi meg nem történté a követelés átruházását, csak a felbontott szerződés alapján teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatására keletkeztet kötelezettséget. A felbontás következtében az engedményezett követelés nem száll vissza. A feleknek egy újabb engedményezésről szóló megállapodást kell kötniük a visszaengedményezésről, hogy a kötelmi ügylet megszűnését követően a dologi jogváltozást is az eredeti állapotnak megfelelően rendezzék.

A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria

A hamis tanúzás miatt folyt büntetőügyben azt a jogkérdést…

Mi járhat vissza a fogyasztóknak és a mi a bankoknak a devizahitel szerződések érvénytelenné válása esetén?

Követelheti-e a fogyasztó azokat a díjakat is, amelyek a…