Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik – az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany

A Kúria kiemelte, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Ezzel összefügésben a Kúria rámutatott arra is, hogy az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
2023. Évi Tisztújítás

TISZTÚJÍTÁS – A Jelölőbizottság felhívása tisztségviselők ajánlására

Tisztelt Kollégák! Egyletünk elnöksége 2023. november…

Az anyagi jogerőhatás terjedelme

A Kúria megerősítette, ha a felperes eltérő időszakra érvényesít használati díjigényt az alperes rosszhiszemű jogalap nélküli birtoklása miatt, akkor tényazonosság hiányában az előzményi per jogerős ítéletének anyagi jogerőhatása nem zárja ki új kereset indítását.

Megújul a Magyar Jog folyóirat

A Magyar Jog folyóiratot a Magyar Jogász Egylet elődje, a…

A GDPR értelmében megtudhatom-e az adatkezelőtől, hogy ki, mikor és miért tekintett be a személyes adataimba?

Az általános adatvédelmi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az érintett személyes adataiba való betekintés időpontjára és céljaira vonatkozó információk olyan információknak minősülnek, amelyeket az érintett jogosult megkapni az adatkezelőtől. A rendelet azonban főszabály szerint nem biztosít ilyen jogot az adatkezelő irányítása alatt betekintést végző alkalmazottainak személyazonosságára vonatkozó információk tekintetében.

Az emberkereskedelem keretében az „elszállásolás” elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése

A jogeset lényegi kérdése, hogy az emberkereskedelem (és…

Értékelheti-e a versenyhatóság az adatvédelmi jogsértést az erőfölénnyel való visszaélés keretében? – Podcast

A GDPR hatálybalépése óta számos szempontból merült fel…

Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét?

A Kúria ítéletében megállapította, hogy az engedményezési szerződés a felek megállapodásával teljesedésbe ment, ezért nincs jogi lehetőség annak felmondására. Az engedményezési szerződés felbontása nem teszi meg nem történté a követelés átruházását, csak a felbontott szerződés alapján teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatására keletkeztet kötelezettséget. A felbontás következtében az engedményezett követelés nem száll vissza. A feleknek egy újabb engedményezésről szóló megállapodást kell kötniük a visszaengedményezésről, hogy a kötelmi ügylet megszűnését követően a dologi jogváltozást is az eredeti állapotnak megfelelően rendezzék.

Részben folytatódhat-e az ügy a nemzeti bíróság előtt, ha közben az EU Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban?

Részben folytatható a nemzeti bíróság előtti alapeljárás abban az esetben is, ha az Európai Bíróság előtt folyamatban van az üggyel kapcsolatosan előzetes döntéshozatali eljárás, így lehetővé téve az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel összefüggésben nem álló eljárási cselekmények elvégzését.

XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény

Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Magyar…