Az online térben elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén előterjeszthető viszonvád feltételeit rögzítette a Kúria

A BH2022. 229. számon közzétett határozat a magánvád-viszonvád tárgyát képező cselekmények kölcsönösségének ismérvét értelmezi online környezetben való elkövetés esetén.

A hagyomány folytatódott. Nagy érdeklődés övezte a II. Magyar Jogi Könyvszalont is

A nagy sikerre való tekintettel immár második alkalommal…

Ausztriában szigorítják a védett állatok és növények büntetőjogi védelmét

Az új szabályozással a védett fajok akár egyetlen egyedének elpusztítása is bűncselekmény lehet.

XVI. AIDA Budapest Biztosítási Jogi Kollokvium

Téma:„Új idők, új kihívások – mesterséges intelligencia,…

NIT vs. Moldova: Visszavonható-e egy médiaszolgáltató frekvenciaengedélye abban az esetben, ha hírműsoraiban nem garantálja a kiegyensúlyozott tájékoztatást és a politikai vélemények pluralitását?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a NIT kontra Moldova ügyben…

A Kúria a jogsérelem orvosolásának közigazgatási perbeli szabályait értelmezte

A Kúria szerint felülbírálatra nem alkalmas az az ítélet, amely a közigazgatási szerv jogsérelem orvoslására tett cselekményét a törvény szerinti eljárásrendet követve nem értékeli.

In memoriam Tóth Károly – emlékkonferencia a KRE ÁJTK-n

Engedtessék meg, hogy e sorokat a szokásostól eltérően…

Élénk szakmai vita bontakozott ki Németországban a helyettesítő szabadságvesztést érintő reformtervezet kapcsán

A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéhez nagyszámú szakmai szervezet és egyetemi professzor nyújtotta be állásfoglalását.

A zálogjog dologi hatálya a végrehajtás során

A Kúria jogegységi tanácsa kimondta, hogy a zálogjogosultnak az ingatlant terhelő jelzálogjoga alapján nem kell új pert indítania a zálogtárgy új tulajdonosával szemben a követelés zálogtárgyból való kielégítése érdekében, hanem a Vht. 39. § (1) bekezdése szerint ez esetben a jogutódlás megállapításának van helye.

Az engedményezéssel az engedményesre átszálló jogokról

A Kúria ítéletében az engedményezéssel az engedményesre átszálló jogokat vizsgálta. Ítéletében kimondta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog a szerződés egészéhez és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az nem száll át az engedményesre.