Jogélet
Ön itt áll: / Jogélet

Négy hónapra rövidült az EJEB-hez fordulás határideje!

Február 1-jén lép hatályba az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. jegyzőkönyvének azon szabálya, amely szerint hat hónapról négy hónapra csökken le a határidő, amely a belső jogorvoslatok kimerítését követően áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kérelmező az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon.

Megemlékezés Dr. Horváth Jenőről, a Magyar Ügyvédi Kamara egykori elnökéről

Életének 93. évében - 2021. december 31. napján - elhunyt…

Jelentős változások a büntetőjogi vagyoni igények biztosításában és érvényesítésében

A Csődtörvény és a Be. január 1-jén hatályba lépő módosítása alapjaiban alakítja át a felszámolási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolatát.

Az Európai Bíróság állásfoglalása a fogyasztói kölcsönszerződésnek a késedelmi és az ügyleti kamatok halmozódását előíró feltételéről

A 93/13/EGK irányelv nem alkalmazható olyan tagállami rendelkezésre, amely alapján a fogyasztó a kölcsön lejárat előtti megszűnése esetén nem kötelezhető a megszűnés időpontja és a kölcsön tényleges visszafizetése közötti időszak alatt ügyleti kamatokat fizetni, amennyiben a szerződés értelmében fizetendő késedelmi kamatok és más szerződéses kötbér lehetővé teszik a hitelező által ténylegesen elszenvedett kár megtérítését.

Az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülmények

A munkavállaló alkoholszondás ellenőrzése, a pozitív eredmény munkajogi következményeiről történt tájékoztatás önmagában nem minősül olyan magatartás tanúsításának, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Mindez nem tekinthető az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülménynek. Az azonnali hatályú felmondás mint a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét az Mt. 64. § (2) bekezdése alapján a nyilatkozattevőnek kell bizonyítania.

A 15 napos időköz törvényi előírása és a megfelelő tartalmi előkészítés az egyesület döntéshozó szerve szabályszerű összehívásának együttes garanciái

Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésében a napirend tartalmi előkészítésére és közlésére vonatkozó követelménynek is teljesülnie kell. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után alakíthassák ki.

A Magyar Jogász Egylet elnökének januári hírlevele

Az évkezdet napjai mindig lehetőséget engednek egyfajta jövőbe…

A jogellenesség fogalmának egyes értelmezési kérdései

A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. Polgári jogilag nem minden, az adott ágazatra vonatkozó jogszabály előírásait sértő magatartás jogellenes, hanem ezek közül csak az, amely kárt is okoz. A Ptk. a jogellenes károkozást tiltja, kártérítési felelősség a jogellenes károkozáshoz kapcsolódik.