dr. Kovács Istvánra emlékeztünk Nyírbátorban

2025. november 27-én 14 órakor Nyírbátorban a Városháza…

A gazdasági és érdekbeli lehetetlenülés feltételei

A Kúria szerint az érdekbeli, illetve gazdasági lehetetlenülés csak kivételes esetben, akkor állapítható meg, ha a szerződés megkötése után a gazdasági viszonyokban a rendes szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek okszerűen előre nem számolhattak, és amelyre figyelemmel a szerződést csak olyan aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, ami az élet józan felfogása szerint a kötelezettől nem várható el. Az érdekbeli lehetetlenülés lényeges vonása, hogy a bekövetkezett változás olyan súlyú és horderejű, amely jelentősen meghaladja a szerződéskötéskor kellő gondosság mellett előre látható gazdasági és életviszonybeli változásokat. A gazdasági tényezők és a piaci viszonyok kisebb-nagyobb mérvű változásának a lehetőségét, az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viszont a szerződő feleknek maguknak kell viselniük. A szerződés megkötésekor eleve számításba vehető, a rendes üzleti kockázat körébe tartozó esemény bekövetkezése nem eredményezheti a teljesítés lehetetlenné válását.

Nyilvános a VII. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia programja

Több mint negyven előadással várja az érdeklődőket a…

Beszámítás engedményessel szemben

A Kúria kimondta, hogy a kötelezett az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennálló jogalapon keletkezett ellenkövetelései közül csak azokat számíthatja be az engedményesre átruházott követelésbe, amelynek vonatkozásában a beszámítás jogát – az ellenkövetelések lejárttá válását követően – az engedményezővel szemben is gyakorolhatta volna. Ettől eltérő, speciális rendelkezést sem a Cstv., sem más jogszabály nem tartalmaz a Cstv. 36. § (1) bekezdésében szereplő beszámítási tilalmakkal kapcsolatban. Ezért ezek a tilalmak akkor is érvényesülnek, ha a felszámoló másra engedményezi az adós gazdálkodó szervezet felszámolási vagyonában tartozó követelést, vagy a követelés a vagyonfelosztás során valamely hitelezőhöz kerül.

Munkajog a polgári jogban – polgári jog a munkajogban: Gondolatok a munkajog és a polgári jog kapcsolódási pontjairól

Minthogy hírül adtuk a „Magyar Tudomány Ünnepe 2025”…

Egyenértéki kamat érvénytelen szerződés esetén

A Ptk. 6:155. §-a a vállalkozások közötti szerződés megszegése, a szerződéses pénzszolgáltatás késedelmes teljesítése (fizetési késedelem) esetén kerül alkalmazásra. Ez a kamatszabály más pénzszolgáltatásra nem irányadó, így nem alkalmazható akkor sem, ha a pénztartozás – vállalkozások egymás közötti jogviszonyában is – nem szerződésből, hanem más kötelmi jogviszonyból, például szerződésen kívüli károkozásból, vagy jogalap nélküli gazdagodásból ered. Ugyanígy nem alkalmazható akkor sem, ha a szerződés érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítására kerül sor. A szerződésszegés szabályainak alkalmazása ugyanis csak érvényes szerződés esetén merülhet fel.

Az anyagi pervezetés terjedelme

A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a perbeli (passzív) legitimáció meglétéről vagy annak hiányáról a bíróság csak az érdemi határozatában foglalhat állást, ezért nem tájékoztathatja az anyagi pervezetés körében a felperest arról, ha olyan alperest perel, akivel szemben igényét nem érvényesítheti. Az anyagi pervezetés a hivatalból észlelendő tény kivételével nem terjedhet ki a kereseti kérelmet meghaladó anyagi jogi iránymutatást magában foglaló tájékoztatásra.

AB§ZIM – Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny – DÖNTŐ FORDULÓ – 2025. november 20.

A hetedik alkalommal megrendezett AB§ZIM – Országos Alkotmánybírósági…

Szakmai Nap a Magyar Jogász Egylet Civilisztikai Tudományok Szakosztálya ésa Magyar Jogász Egylet Bankjogi Szakága szervezésében

M E G H Í V Óa Magyar Jogász Egylet Civilisztikai Tudományok…

A Kúria a tájékoztató levelek közigazgatási perbeli megtámadásával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv által kibocsátott tájékoztató levél joghatás kiváltására alkalmas, akkor az – főszabályként – megtámadható közigazgatási cselekménynek minősül; az pedig már az ügy érdemére tartozó, elkülönülő kérdés, hogy a közigazgatási szervnek volt-e hatásköre a tájékoztató levél kibocsátására.