• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A bírák áthelyezése sértheti a függetlenség elvét

Az EUB szerint sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át.

2021-10-22

bírói elmozdíthatatlanság bírói függetlenség EUB Jogalkalmazás Külföld

Sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át – mondta ki C-487/19. sz. ítéletében egy lengyelországi jogeset kapcsán az Európai Unió Bírósága.

Az egyik lengyel regionális bíróság kollégiumából egy másikba helyeztek át egy bírót, aki ezzel szemben fellebbezést nyújtott be a nemzeti igazságszolgáltatási tanácshoz, ám az megszüntette az eljárást. Ezt követően a bíró a legfelsőbb bíróságon támadta meg az eljárást megszüntető határozatot. Az eljárást indító bíró ugyanakkor kérelmet terjesztett elő a legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsának, és ebben kezdeményezte az eljárásból a Legfelsőbb Bíróság valamennyi bírájának kizárását. Mindezt azzal indokolta, hogy e bírók kinevezésének módja nem biztosítja a függetlenségük és pártatlanságuk garanciáit.

Az eljárást indító bíró ez utóbbit azzal magyarázta, hogy komoly jogvita alakult ki a legfelsőbb bíróság tagjainak kinevezéséről a nemzeti igazságszolgáltatási tanács és a legfelsőbb közigazgatási bíróság között. Ám a fellebbezés és a határozat végrehajtásának a legfelsőbb közigazgatási bíróság által elrendelt felfüggesztése ellenére a köztársasági elnök a felülvizsgálati tanács bírói álláshelyeire az említett határozatban javasolt pályázók közül nevezett ki egyeseket.

A felülvizsgálati tanács bírója az áthelyezése ellen tiltakozó bíró kérelmében a nélkül, hogy rendelkezett volna az ügy iratanyagával és meghallgatta volna a bírót, elutasította a jogorvoslati kérelmet. Ezek után fordult a Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsa az Európai Unió Bíróságához döntéshozatali kérelemmel. 

A Bíróság emlékeztetett rá, hogy jogalanyok uniós jogból eredő jogai hatékony bírói védelmének elve a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugvó uniós jogi alapelv. Ebből levezetve megállapította a Bíróság, hogy valamely bíró másik bíróságra, vagy ugyanazon bíróság két kollégiuma között a hozzájárulása nélkül történő áthelyezése esetlegesen sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét.

A Bíróság álláspontját pontosítva megfogalmazta, hogy a bírói függetlenség követelménye megkívánja, hogy a bíráknak a hozzájárulásuk nélküli áthelyezésére alkalmazandó rendszer tartalmazza többek között az azon kockázat elkerüléséhez szükséges garanciákat, hogy e függetlenséget közvetlen vagy közvetett külső beavatkozás révén veszélybe sodorják.

Forrás: C-487/19. sz. ügy, W. Ż. (A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés), ECLI:EU:C:2021:798

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Az útlevél kötelező, de hiánya aránytalanul nem büntethető
Következő bejegyzés Fejlemények a jogállamisági mechanizmus elleni magyar-lengyel kereset ügyében »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet