• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A bírák áthelyezése sértheti a függetlenség elvét

Az EUB szerint sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át.

2021-10-22

Sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át – mondta ki C-487/19. sz. ítéletében egy lengyelországi jogeset kapcsán az Európai Unió Bírósága.

Az egyik lengyel regionális bíróság kollégiumából egy másikba helyeztek át egy bírót, aki ezzel szemben fellebbezést nyújtott be a nemzeti igazságszolgáltatási tanácshoz, ám az megszüntette az eljárást. Ezt követően a bíró a legfelsőbb bíróságon támadta meg az eljárást megszüntető határozatot. Az eljárást indító bíró ugyanakkor kérelmet terjesztett elő a legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsának, és ebben kezdeményezte az eljárásból a Legfelsőbb Bíróság valamennyi bírájának kizárását. Mindezt azzal indokolta, hogy e bírók kinevezésének módja nem biztosítja a függetlenségük és pártatlanságuk garanciáit.

Az eljárást indító bíró ez utóbbit azzal magyarázta, hogy komoly jogvita alakult ki a legfelsőbb bíróság tagjainak kinevezéséről a nemzeti igazságszolgáltatási tanács és a legfelsőbb közigazgatási bíróság között. Ám a fellebbezés és a határozat végrehajtásának a legfelsőbb közigazgatási bíróság által elrendelt felfüggesztése ellenére a köztársasági elnök a felülvizsgálati tanács bírói álláshelyeire az említett határozatban javasolt pályázók közül nevezett ki egyeseket.

A felülvizsgálati tanács bírója az áthelyezése ellen tiltakozó bíró kérelmében a nélkül, hogy rendelkezett volna az ügy iratanyagával és meghallgatta volna a bírót, elutasította a jogorvoslati kérelmet. Ezek után fordult a Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsa az Európai Unió Bíróságához döntéshozatali kérelemmel. 

A Bíróság emlékeztetett rá, hogy jogalanyok uniós jogból eredő jogai hatékony bírói védelmének elve a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugvó uniós jogi alapelv. Ebből levezetve megállapította a Bíróság, hogy valamely bíró másik bíróságra, vagy ugyanazon bíróság két kollégiuma között a hozzájárulása nélkül történő áthelyezése esetlegesen sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét.

A Bíróság álláspontját pontosítva megfogalmazta, hogy a bírói függetlenség követelménye megkívánja, hogy a bíráknak a hozzájárulásuk nélküli áthelyezésére alkalmazandó rendszer tartalmazza többek között az azon kockázat elkerüléséhez szükséges garanciákat, hogy e függetlenséget közvetlen vagy közvetett külső beavatkozás révén veszélybe sodorják.

Forrás: C-487/19. sz. ügy, W. Ż. (A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés), ECLI:EU:C:2021:798

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Megyei Szervezet Jogásznapjáról

Hogyan érinti a fogyasztói jogok érvényesítése az ingatlanra vezetett végrehajtást? – Podcast

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Previous Post: « Az útlevél kötelező, de hiánya aránytalanul nem büntethető
Next Post: Fejlemények a jogállamisági mechanizmus elleni magyar-lengyel kereset ügyében »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in