Néhány napon belül két eljárás is indult a Nemzetközi Bíróság előtt: előbb Örményország perelte be Azerbajdzsánt, majd pár napra rá az utóbbi az előbbit. Az ENSZ Hágában működő főszerve elé került első ügy középpontjában az 1965. évi, a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény megsértése áll. Örményország azt állítja, hogy Azerbajdzsán évtizedek óta faji alapú diszkriminációt tanúsít az örmények ellen, ami az örményekkel szembeni tömeges támadásokhoz, emberölésekhez és kínzáshoz vezetett. Örményország szerint a nevezett egyezmény súlyos megsértésére került sor a 2020 őszi fegyveres konfliktus során és azt követően is, örmény etnikumú személyek ellen.
„Válaszként”, egy héttel később Azerbajdzsán indított eljárást Örményország ellen, nagyon hasonló ténybeli alapokra hivatkozva: Örményország etnikai tisztogatást, rasszista propagandát és gyűlöletbeszédet alkalmaz az azeri származású személyekkel szemben, amivel megsérti a faji diszkrimináció tilalmáról szóló egyezményt.
Az elmúlt években népszerű lett az 1965. évi, faji megkülönböztetés elleni nemzetközi egyezmény (Magyarországon kihirdette: 1969. évi 8. törvényerejű rendelet a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről) megsértésére hivatkozással államok közötti peres eljárást kezdeményezni a Nemzetközi Bíróság előtt.
Először Georgia (korábbi nevén Grúzia) perelte be Oroszországot 2008 augusztusában ennek az egyezménynek a megsértésére hivatkozva a Nemzetközi Bíróságon – mint emlékezetes, a pekingi olimpia ideje alatt több napos fegyveres összeütközés zajlott a georgiaiak, a szeparatista dél-oszétiaiak és abházok, valamint az őket támogató oroszok között. Az az eljárás a joghatóság hiánya miatt megszűnt, mivel a Nemzetközi Bíróság elfogadta Oroszország azon kifogását, miszerint az 1965. évi egyezmény elsődlegesen a felek tárgyalását írja elő, mielőtt bírósághoz fordulhatnak. A háborúval összefüggésben Georgia az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is pert indított Oroszországgal szemben, az emberi jogok európai egyezménye több cikkének megsértésére hivatkozva. A 2021 januárjában meghozott nagykamarai ítélet szerint Oroszország felelős – többek között – a kínzás tilalma, az élethez való jog, a magánélethez való jog, a tulajdonhoz való jog, a szabad mozgáshoz való jog és az oktatáshoz való jog megsértéséért. Az ítélet jelentősége, hogy kimondja, Oroszország tényleges irányítása alatt állnak Georgia szakadár területei, Abházia és Dél-Oszétia, és ily módon felelős az emberi jogok európai egyezményének alkalmazásáért ezeken a területen is.
A faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezménnyel kapcsolatos másik ügy a Nemzetközi Bíróság előtt a Katar és az Egyesült Arab Emirátusok közötti per, amelyről már korábban hírt adtunk.
Ezt a sort folytatják az említett örmény-azeri ügyek, amelyek hátterében a hegyi-karabahi térséggel összefüggő fegyveres konfliktusok állnak. Az ügy mutat párhuzamot a georgiai-orosz konfliktussal és feltételezhető, hogy ha joghatósági kifogásokkal élnek az érintett államok, akkor a Nemzetközi Bíróság hasonlóan megállapíthatja a joghatósága hiányát. Ez persze abban nem lenne akadály, hogy a grúz-orosz vitához hasonlóan végül az EJEB előtt kössön ki az azeri-örmény vita is. Manapság már nem kérdés, hogy Európában az alapvető emberi jogokat még fegyveres összeütközés esetén is be kell tartani.
Forrás: Georgia v. Russia II, app no. 38263/08, nagykamarai ítélet, 2021. január 21.;
The Republic of Armenia institutes proceedings against the Republic of Azerbaijan and requests the Court to indicate provisional measures; 16 September 2021, ICJ, Press Release No. 2021/20. https://www.icj-cij.org/public/files/case-related/180/180-20210916-PRE-01-00-EN.pdf
The Republic of Azerbaijan institutes proceedings against the Republic of Armenia and requests the Court to indicate provisional measures; 23 September 2021, ICJ, Press Release No. 2021/21. https://www.icj-cij.org/public/files/case-related/181/181-20210923-PRE-01-00-EN.pdf
Szerző: Szalai Anikó
Meghívó az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában című tudományos konferenciára