• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A felperes által kitűzni kért tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság jogszerűen szüntetheti meg a közigazgatási peres eljárást

A Kúria a közelmúltban ismételten rámutatott, hogy a felperes által kitűzni kért tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság – objektív jogvédelmet megalapozó körülmény hiányában – jogszerűen szünteti meg az eljárást.

2022-06-21

hivatalbóliság közigazgatási per megszüntetés mulasztás objektív jogvédelem szubjektív jogvédelem

A Kp. 82. § értelmében „a bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri.”

A Kpkf.IV.39.454/2022/4. számú eseti döntés tényállása szerint a felperes az idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasító és őt az EU területéről kiutasító döntésével szemben – jogi képviselője útján – keresettel élt. Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére tárgyalást tűzött ki az ügyben, amelyen azonban a felperesi jogi képviselő nem jelent meg, erre tekintettel a bíróság a Kp. 82. § alapján megszüntette a peres eljárást. A felperes a tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság – a Kúria által is helybenhagyottan – elutasított. Ezt követően a felperes a megszüntető végzéssel szemben is fellebbezéssel élt, amelyben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a per megszüntetése esetén a felperes családi egységhez fűződő joga súlyosan sérülne.

A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Kp. 82. §-a értelmében a bíróságnak mérlegelési lehetősége van abban a tekintetben, hogy a tárgyalás felperes általi elmulasztása esetén megszünteti-e a peres eljárást. Rámutatott, hogy a mérlegelés során kizárólag a Kp. 82. §-ban kifejezetten szereplő feltételek fennállását, valamint – a Kp. 82. §-ához fűzött törvényi indokolás alapján – azt kell vizsgálnia, hogy az objektív jogvédelmi funkció érvényesülése érdekében indokolt-e az eljárás felperesi mulasztás ellenére történő folytatása. A törvény nem szabja a megszüntetés feltételéül a felperes beleegyezését sem.

A Kúria a konkrét ügy vonatkozásában leszögezte, a felperes mulasztása kétséget kizáróan megállapítható volt, hiszen az igazolási kérelmet elutasító elsőfokú végzést a Kúria egy másik tanácsa már helybenhagyta. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy felmerült-e az objektív jogvédelmi funkció gyakorlását megalapozó olyan tény, körülmény, amely kizárta a per megszüntetését. A Kúria ugyanakkor ilyen körülményt nem észlelt, valamint ilyet maga a felperes sem állított fellebbezésében, ennek hiányában pedig az elsőfokú bíróságnak érdemi mérlegelést valójában nem is kellett végeznie. Erre tekintettel helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az eljárást a Kp. 82. § alapján megszüntette.

Jelen végzés azért érdemel figyelmet, mert abban a Kúria a korábbi gyakorlatát (ld. pl. Kfv.III.37.387/2020/6., Kpkf.VI.39.558/2020/2., Kpkf.V.40.183/2020/2.) megerősítve ismételten rávilágított arra, hogy a felperesnek ugyan jogában áll a tárgyaláson való elbírálás indítványozása, azonban ez, azzal a kockázattal jár, hogy a tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság – kimentési ok hiányában – megszüntetheti az eljárást. Különösen a közigazgatási perekben eljáró jogi képviselőknek kell fokozott figyelmet fordítaniuk e szabályra. Már csak azért is, mivel a Kúria arra is rámutatott, hogy a felperes alanyi jogsérelmére való hivatkozásokat a bíróság e körben nem veheti figyelembe. A Kp. 82. § értelmében a bíróság ugyanis csak az olyan körülmények fennállta esetén tekinthet el a megszüntetéstől, amelyek nem az alanyi (szubjektív), hanem az objektív jogvédelmi funkció gyakorlását alapozzák meg. Ilyen lehet például, ha a bíróság valamilyen hivatalból figyelembe veendő körülményt, például a támadott közigazgatási cselekmény semmisségét vagy annak az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását észleli a Kp. 85. § (3) bekezdése alapján, hiszen ilyen esetben a felmerülő tárgyi jogsérelmet a bíróságnak a felperes mulasztása ellenére is orvosolnia kell.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntések: Kpkf.IV.39.454/2022/4., Kfv.III.37.387/2020/6., Kpkf.VI.39.558/2020/2., Kpkf.V.40.183/2020/2.

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A jogi technológiák és hatásuk az igazságszolgáltatásra, a társadalomra és a jogi szektorra – ingyenes nemzetközi konferencia
Következő bejegyzés A Nemzetközi Zöldkártya Rendszer a változó világban »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet