Méltán nevezték többen az évszázad ügyének azt az Oxfam France, a Notre Affaire a tous, a Fondation pour la Nature et l’Homme, valamint a Greenpeace France által a francia állam ellen indított pert, amely az állam mulasztásban megnyilvánuló felelősségének megállapításával és a felperes egyesületek számára jelképes, egy euró nem vagyoni kár megítélésével zárult február 3-án, első fokon, a Párizsi Közigazgatási Bíróság előtt.
Mindenekelőtt a francia közigazgatási bíróság azt állapította meg, hogy a környezetvédelem célját szolgáló civil szervezetek által 2019 márciusában indított keresethez a környezetvédelmi kár megtérítésére vonatkozó francia polgári törvénykönyvi rendelkezés megfelelő jogalapot biztosít, így a felperesi kérelem befogatható.
Ezt követően a francia állam felelősségének vizsgálata során a bíróság megállapította, hogy a kár, amelynek létét egyébként az alperes állam sem tagadja, fennáll: ezt bizonyítja a Földön az átlaghőmérséklet fokozatos növekedése, amely egyértelműen az atmoszféra összetételének megváltozásával hozható összefüggésbe.
Az okozati összefüggés kapcsán a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy miután a francia állam a klímaváltozás elleni küzdelemben pontos célokat szabott ki saját maga számára, mely kötelezettségvállalásait később nem teljesítette, így mulasztás alapján megállapítható az okozati kapcsolat is, azaz fennáll az állami felelősség.
A környezeti kár megtérítése vonatkozásában, miután tehát az állam felelősségét megállapította, a bíróság hangsúlyozta, hogy azt nem vagyoni, hanem természetbeni jelleggel tartja elképzelhetőnek, különösen a kár jellegére való tekintettel. Az ezzel kapcsolatos ítélet meghozatalát további szakértők bevonása miatt két hónapra elnapolta.
Miközben tehát a francia közigazgatási bíróság olyan rendelkezéseket kíván hamarosan bírói úton a francia állam számára előírni, amelyekkel a természetben orvosolható az állam által okozott kár, a felperes egyesületek számára már a február 3-i ítéletében megítélte a jelképes, nem vagyoni egy eurós kár megtérítését.
Szerző: Kruzslicz Péter Pál
Kinek áll a zászló? A nemzeti jelképek védelme és a véleményszabadság