2022. július 1-én az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszeljárásban megsemmisítette a Pécsi Törvényszék 5.K.700.188/2020/9. számú ítéletét, amelyet az indítványozó azért kezdeményezett, mert a bíróság szerinte tévesen értelmezte az ügyvédi ellenjegyzés tartalmi és formai követelményeit és ezért sérült a tisztességes eljáráshoz való, az Alaptörvényben biztosított joga.
Az alapügyben az indítványozó egy haszonbérleti szerződés alapján használt termőföldre tett elfogadó jognyilatkozatot (élve elővásárlási jogával). Az adásvételi szerződés kapcsán további két személy tett eltérő jogcímen ugyanilyen jognyilatkozatot. A hatósági eljárásban a kormányhivatal az indítványozó nyilatkozatát alaki hiba miatt nem vette figyelembe, mivel az ügyvéd által ellenjegyzett okiraton az ellenjegyző ügyvéd KASZ-számát csupán az okiraton tüntették fel, az ügyvédi ellenjegyzés részeként az nem jelent meg. E hiányosságra tekintettel a hatóság az adásvételi szerződést nem az indítványozóval, hanem a rangsorban őt követő nyilatkozatot tevővel hagyta jóvá.
Az indítványozó keresetében a határozat megváltoztatását kérte, a Pécsi Törvényszék a támadott ítéletével a keresetet elutasította. A megsemmisített ítélet indokolásában kifejtett érvelés szerint ugyan igaz volt a felperes-indítványozó állítása, mely szerint a KASZ az eljáró ügyvéd azonosítására szolgál, de nem releváns azon érv, hogy az Üttv. nem írja elő, hogy egy lapon hol kell szerepelnie az ellenjegyzés tartalmi elemeinek.
(Megj: az Üttv. releváns 42 és 43- §§-aiból az alábbi tartalom olvasható ki az ügy összefüggései között: „Az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. […] Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi.”)
Az eljáró bíróság szerint – az AB összefoglalásában – a szöveg nyelvtani és logikai értelmezése alapján egy olyan felsorolást tartalmaz, amelynek elemei szorosan összetartoznak. Az Üttv. szabályozása szerint a KASZ az ellenjegyzés része, annak kötelező eleme. Erre pedig a törvény szövegezése, mind maga az ellenjegyzés funkciója enged következtetni. Az összes elemnek a törvényi megfogalmazás szerint egy helyen, az okirati ellenjegyzésben kell szerepelnie. Ez alapján a bíróság az ítéletben arra a következtetésre jutott, hogy a felperes elfogadó jognyilatkozata – az alperes és az érdekelt által helyesen hivatkozottan – alaki hibás volt.
Erre alapozva az indítványozó arra hivatkozott, hogy a hatóság és a bíróság Alaptörvény-ellenesen értelmezte az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó szabályozást, ami – tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmén túl – a tulajdonhoz való joga megsértéséhez is vezetett. (Az AB e vonatkozásban – korábbi gyakorlatára is hivatkozással – azonban megállapította, hogy olyan alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést nem vetett fel az indítvány, amelyet vizsgálni kellett volna.)
A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán az AB, a Kúria által is rendszeresen vizsgált Alaptörvény 28. cikk érvényesülését tekintette értelmezési tartománynak, tekintettel a teleologikus értelmezésre, valamint a józan észre és a közjóra, mint ezt támogató szempontokra, amelyek a bíróságok számára értelmezési szempontként rögzítettek. (Erről bővebben ld. Sulyok Márton: Parancs, paradoxon vagy próbatétel? – Az Alaptörvény 28. cikkének lehetséges megközelítései. Jog-Állam-Politika, 2022/2. Megjelenés alatt. Megj.: A Kúria 2020.EI.II.JGY.E.1. számú Büntető, Polgári és Közigazgatási Kollégiumának Joggyakorlat-elemző csoportjának Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a gyakorlatban című összefoglaló véleményét a Kúria együttes ülése 2022. június 27-én fogadta el, amely nemsomkára elérhető lesz.)
Az AB határozati indokolása szerint az Alaptörvény 28. cikke ugyan előír a bíróságok számára értelmezési szempontokat, viszont a felek számára alanyi jogosultságot nem állapít meg. Ekként – olvasható az AB határozatában – önmagában nem vetheti fel Alaptörvényben biztosított jog sérelmét sem. Ugyanígy nem látta megalapozottnak az indítványozó által felvetetett kapcsolatot az AB a józan ész értelmezési mércéje és a tisztességes eljáráshoz való jog között (Ld. Indokolás [31]-[32]). Fontos megállapítás még a határozatban, hogy a fentiek alapján az AB a józan ész követelményével vélt vagy valós ellentétben álló bármely bírósági jogértelmezést önmagában ezen az alapon is vizsgálna, akkor azáltal a bírósági szervezet feletti „szuperbíróság” szerepébe lépne (Ld. Indokolás [33]), ezért ettől eltekint.
„Az előbbiekben leírtak azonban nem jelentik azt, hogy az Alaptörvény 28. cikké ébe foglalt – józan észnek is megfelelő – jogszabályi célt figyelembe vevő jogértelmezés követelménye az adott jogszabályi rendelkezés normatartalmának valamely Alaptörvényben biztosított joggal való érintettsége hiányában semmilyen tekintetben ne lehetne érvényesíthető az alkotmánybírósági eljárás keretében. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való jogból következően – az Alkotmánybíróság fent idézett joggyakorlatára, valamint az Alaptörvény 28. cikkére figyelemmel – elvárható, hogy ha egy bírósági eljárásban valamely fél az ügy érdeme szempontjából releváns jogszabályi rendelkezés értelmezése vonatozásában a jogszabályi céljával, illetve ennek a józan észnek megfelelő voltával kapcsolatos érveket ad elő, akkor azokat a bíróság kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon.” (Ld. Indokolás [34])
Az AB értékelésében az alapügy során az indítványozó hangsúlyozottan hivatkozott a KASZ feltüntetésére vonatkozó előírás céljára – ami az eljáró ügyvéd azonosíthatósága – és a józan ész követelményére, ti. hogy azoknak nem felelne meg, ha az okirat alaki érvényessége attól függene, hogy az adat okiraton pontosan hol szerepel (ezt a tényt a támadott bírósági ítélet [9] bekezdése is rögzítette). Az AB megkeresésére a MÜK elnöke az indítványozó véleményével egyező véleményen foglalt állást, nevezetesen: önmagában az a tény, hogy a KASZ nem az okirat erre elkülönített ellenjegyzési részében szerepel, nem teszi szabályszerűtlenné az ellenjegyzést. Az Üttv. 43. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt „mellett” szóhasználatot nem helymeghatározásként kell figyelembe venni, mivel az egyidejűségre utal; továbbá, hogy a KASZ feltüntetése az ügyvéd azonosítását szolgálja. (Ld. Indokolás [35]-[36])
Továbbá az AB azt a tényt is mérlegelte, hogy a támadott bírói ítélet egyes megfogalmazásai alapján megállapítható volt, hogy az nem felelt meg (pl. „kétségtelen, hogy megvalósult”, „nem releváns”) az indokolási kötelezettség alapvető elvárásainak, emellett pedig az indítványozó józan észre hivatkozó észrevételeinek értékelésére egyáltalán nem tért ki.
A fentiekre alapozva az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg a támadott bírói döntést, mert arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a határozat – az Alaptörvény 28. cikkébe foglalt jogértelmezési szabályra sem kellően figyelve – az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésben nem tett eleget az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése által garantált, tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való jogból következő követelménynek.
Szerző: Sulyok Márton
