• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A „kiemelt közszereplés”, az ügyvédi hivatás gyakorlása és a személyiségsértésre alkalmas kifejezések – Az EJEB korrigálta a horvát nemzeti bíróságok téves mérlegelését

2022-06-16

EJEB jogi képviselők kiemelt közszereplés Külföld magánszféra védelme Mesic v. Croatia ügy szakmai jóhírnév véleménynyilvánítás szabadsága

2022. május 5-én hozta meg egyhangú döntését az EJEB első szekciója a Mesic v. Croatia ügyben, amely az EJEE 8., és 10. cikkének egymásra vonatkoztatott értelmezésével kapcsolatban fogalmazott meg fontos megállapításokat, és korrigálta a nemzeti bíróságok téves mérlegelését az ügyben.

Az ügy kiindulópontja, hogy az ügy indulása idején Stjepan Mesic, a panaszos, a horvát állam legfőbb közjogi méltósága (államfője) volt, s vele szemben tettek büntető feljelentést több bűncselekmény elkövetése miatt. Ezután a feljelentett egy államfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a feljelentő jogi képviselője vonuljon elmegyógyintézetbe. Az ügyben – mint oly sokszor mostanság – a közszereplés és a véleménynyilvánítás szabadsága áll szemben a magánszféra védelmével (illetve mindezt egészíti ki az eljárás elhúzódása miatti kereseti igény a fellebbezési eljárás túlzó hossza miatt).

Az ügyben a nemzeti bíróságok előtt polgári jogi személyiségvédelmi eljárás indult, amelyben magas összegű sérelemdíjat ítéltek meg, s ez ellen fellebbezett a későbbi panaszos, a volt köztársasági elnök.

Felülvizsgálva a nemzeti bíróságok eljárását és az abban hozott döntéseket, az EJEB-nek kellett elvégeznie azt a mérlegelést, amelyet a nemzeti rendes bíróságoknak kellett volna megtenniük az előbbi összefüggések között. Az ítéleti megállapítások azzal összeegyeztethetőek, hogy a magas rangú állami tisztviselők által tett kijelentések nagyobb súllyal rendelkeznek és nagyobb sérelmet képesek okozni mások jóhírnevének. A Bíróság arra is rámutatott, hogy az egykori horvát államfő által az ügyben érintett sajtótájékoztatón tett megállapítások széles körben ismertté váltak, ezáltal ún. dermesztő hatást (chilling effect) gyakorolva az azokkal érintett jogi képviselő hivatásának gyakorlására. A Bíróság értékelése szerint az is hátrányos helyzetet teremtett a jogi képviselő számára, hogy a kijelentésekre nem tudott reagálni. Mivel az ügyvédekre mint az igazságszolgáltatás kiemelkedően szereplőire hivatkozik az ítélet, megállapítja, hogy az ügyvédek számára alapvető, hogy munkájukat szabadon végezhessék, és megengedhetetlen az olyan véleménynyilvánítás, amely az ügyvédek (jogi képviselők) szakmai hírnevének csorbítására alkalmasak, elszigetelésüket, elhiteltelenítésüket célzó támadásnak minősülnek, továbbá fenyegetésként funkcionálnak.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Meghívó labdarúgó mérkőzésre
Következő bejegyzés A luxembourgi bíróság előzetes döntése a hulladéklerakó üzemek engedélyének meghosszabbításáról »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet