A koronavírus-védettségi igazolásokkal való különböző visszaéléseket a Btk.-nál szigorúbban bünteti egy friss kormányrendelet

A Kormány 220/2021. (V.1.) Korm. rendelete a védettségi igazolással való visszaélés elleni szigorúbb fellépés érdekében olyan szabályokat alkotott, amelyek a Büntető Törvénykönyv 342. §-ában meghatározott közokirat-hamisítás, 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználása, 346. §-ában meghatározott okirattal visszaélés és a 423. § (2) bekezdésében és 424. §-ában meghatározott információs rendszer vagy adat megsértése törvényi tényállásaihoz képest lényegesen szigorúbb, egységesen öt évig terjedő szabadságvesztést rendelnek büntetésként.

A kormányrendeletben meghatározott törvényi tényállás – hivatkozással a bűncselekmény törvényi fogalmától való eltérésre (Btk. 4. §) – a Btk. különös részi tényállásaihoz képest jelent speciális szabályozást, egyebekben a Btk. további, általános részi rendelkezéseivel, és más különös részi tényállásaival együttesen kell alkalmazni. A kormányrendelet csak a büntetés speciális maximumát határozza meg, így a büntetési tétel minimuma a Btk.-ban a határozott tartamú szabadságvesztésre meghatározott generális minimum: három hónap. Erre is figyelemmel, mivel a büntetési tétel alsó határa az egy évi szabadságvesztést nem éri el, lehetőség van szabadságvesztés helyett alternatív büntetések kiszabására a Btk. 33. § (4) bekezdése alapján.

A tényállás érdekessége, hogy a védettségi igazolványra (ez közokirat) és az ehhez kapcsolódó magánokiratokra (pl. az oltásról szóló orvosi igazolás) elkövetett különböző magatartások és azok büntetési tételei között nem különböztet. Így pl. a magánokirat vonatkozásában eddig büntetlen magatartások új kriminalizációs rendelkezéssel váltak büntetendővé: a hamis magánokirat készítése, tartalmának meghamisítása a Btk. szerint nem bűncselekmény. További újonnan kriminalizált magatartás az adatnak információs rendszerbe való jogosulatlan bevitele. Ez a Btk. 423. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a gyakorlatban „adatvisszaéléses” alakzatnak nevezett bűncselekmény magatartásai között nem szerepel, a Btk. szerint eddig csak az adat megváltoztatása, törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele volt büntetendő. Fontos, hogy e bűncselekmény elkövetéséhez nincsen szükség ún. hekkelésre, tehát a rendszerbe való, annak védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével való behatolásra [Btk. 423. § (1) bek.], hanem azt egy az informatikai nyilvántartást egyébként jogszerűen kezelő személy is elkövetheti.

A rendeleti szintű szabályozásra az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése teremt a veszélyhelyzeti jogrendben alapot, fontos azonban kiemelni, hogy ezen alaptörvényi felhatalmazó normának a rendeleti jogalkotás tárgykörét a nullum crimen, nulla poena sine lege elvével összefüggésben explicite korlátozó 54. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételszabállyal való viszonyrendszere alkotmányjogilag tisztázatlan. Arra sem AB gyakorlat, sem szakirodalmi állásfoglalás nem létezik. A mostani rendeleti jogalkotás jó alkalmat jelenthet ennek a viszonyrendszernek a feltárásra.

A következő táblázat szemléleti a Btk. tényállások és a kormányrendeleti tényállások egymáshoz való viszonyát.

Kormányrendelet	Btk.
1. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 4. § (1) bekezdésétől eltérően, aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott a) hamis közokiratot vagy magánokiratot készít,	– speciális rendelkezés a Btk. 342. § (1) bek. a) pontjához képest – a magánokirat vonatkozásában újonnan kriminalizált magatartás
b) közokirat vagy magánokirat tartalmát meghamisítja,	– speciális rendelkezés a Btk. 342. § (1) bek. a) pontjához képest – a magánokirat vonatkozásában újonnan kriminalizált magatartás
c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot vagy magánokiratot felhasznál,	– speciális rendelkezés a Btk. 342. § (1) bek. b) pontjához és a 345. §-hoz képest
d) információs rendszerbe adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve bevisz, megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,	– az adatbevitel vonatkozásában újonnan kriminalizált magatartás – a többi magatartás vonatkozásában speciális rendelkezés a Btk. 423. § (2) bekezdés b) pontjához képest
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott a) közokiratot, magánokiratot forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,	– többségében újonnan kriminalizált magatartások – bizonyos esetekben a Btk. 346. §-hoz képest speciális rendelkezés
b) bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő jelszót vagy számítástechnikai programot készít, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.	– a Btk. 424. §-hoz képest speciális rendelkezés – a közokirathamisítás vonatkozásában az egyéb előkészületi magatartások viszont továbbra is a Btk. 342. § (2) bekezdés szerint, enyhébben büntetendők