• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A koronavírus-védettségi igazolásokkal való különböző visszaéléseket a Btk.-nál szigorúbban bünteti egy friss kormányrendelet

A Büntető Törvénykönyv rendeleti úton történő módosítása a védettség igazolásához kapcsolódó köz- és magánokiratokra, valamint az elektronikus adatokra elkövetett visszaélésekhez is egységesen szigorú büntetést kapcsol.

2021-05-06

220/2021. (V.1.) Korm. rendelet Btk. Büntetőjog Jogalkotás koronavírus-védettségi igazolás

A Kormány 220/2021. (V.1.) Korm. rendelete a védettségi igazolással való visszaélés elleni szigorúbb fellépés érdekében olyan szabályokat alkotott, amelyek a Büntető Törvénykönyv 342. §-ában meghatározott közokirat-hamisítás, 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználása, 346. §-ában meghatározott okirattal visszaélés és a 423. § (2) bekezdésében és 424. §-ában meghatározott információs rendszer vagy adat megsértése törvényi tényállásaihoz képest lényegesen szigorúbb, egységesen öt évig terjedő szabadságvesztést rendelnek büntetésként.

A kormányrendeletben meghatározott törvényi tényállás – hivatkozással a bűncselekmény törvényi fogalmától való eltérésre (Btk. 4. §) – a Btk. különös részi tényállásaihoz képest jelent speciális szabályozást, egyebekben a Btk. további, általános részi rendelkezéseivel, és más különös részi tényállásaival együttesen kell alkalmazni. A kormányrendelet csak a büntetés speciális maximumát határozza meg, így a büntetési tétel minimuma a Btk.-ban a határozott tartamú szabadságvesztésre meghatározott generális minimum: három hónap. Erre is figyelemmel, mivel a büntetési tétel alsó határa az egy évi szabadságvesztést nem éri el, lehetőség van szabadságvesztés helyett alternatív büntetések kiszabására a Btk. 33. § (4) bekezdése alapján.

A tényállás érdekessége, hogy a védettségi igazolványra (ez közokirat) és az ehhez kapcsolódó magánokiratokra (pl. az oltásról szóló orvosi igazolás) elkövetett különböző magatartások és azok büntetési tételei között nem különböztet. Így pl. a magánokirat vonatkozásában eddig büntetlen magatartások új kriminalizációs rendelkezéssel váltak büntetendővé: a hamis magánokirat készítése, tartalmának meghamisítása a Btk. szerint nem bűncselekmény. További újonnan kriminalizált magatartás az adatnak információs rendszerbe való jogosulatlan bevitele. Ez a Btk. 423. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a gyakorlatban „adatvisszaéléses” alakzatnak nevezett bűncselekmény magatartásai között nem szerepel, a Btk. szerint eddig csak az adat megváltoztatása, törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele volt büntetendő. Fontos, hogy e bűncselekmény elkövetéséhez nincsen szükség ún. hekkelésre, tehát a rendszerbe való, annak védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével való behatolásra [Btk. 423. § (1) bek.], hanem azt egy az informatikai nyilvántartást egyébként jogszerűen kezelő személy is elkövetheti.

A rendeleti szintű szabályozásra az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése teremt a veszélyhelyzeti jogrendben alapot, fontos azonban kiemelni, hogy ezen alaptörvényi felhatalmazó normának a rendeleti jogalkotás tárgykörét a nullum crimen, nulla poena sine lege elvével összefüggésben explicite korlátozó 54. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételszabállyal való viszonyrendszere alkotmányjogilag tisztázatlan. Arra sem AB gyakorlat, sem szakirodalmi állásfoglalás nem létezik. A mostani rendeleti jogalkotás jó alkalmat jelenthet ennek a viszonyrendszernek a feltárásra.

A következő táblázat szemléleti a Btk. tényállások és a kormányrendeleti tényállások egymáshoz való viszonyát.

KormányrendeletBtk.
1. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 4. § (1) bekezdésétől eltérően, aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott   a) hamis közokiratot vagy magánokiratot készít,– speciális rendelkezés a Btk. 342. § (1) bek. a) pontjához képest   – a magánokirat vonatkozásában újonnan kriminalizált magatartás
b) közokirat vagy magánokirat tartalmát meghamisítja,– speciális rendelkezés a Btk. 342. § (1) bek. a) pontjához képest   – a magánokirat vonatkozásában újonnan kriminalizált magatartás
c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot vagy magánokiratot felhasznál,– speciális rendelkezés a Btk. 342. § (1) bek. b) pontjához és a 345. §-hoz képest  
d) információs rendszerbe adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve bevisz, megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,– az adatbevitel vonatkozásában újonnan kriminalizált magatartás   – a többi magatartás vonatkozásában speciális rendelkezés a Btk. 423. § (2) bekezdés b) pontjához képest
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott a) közokiratot, magánokiratot forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,– többségében újonnan kriminalizált magatartások – bizonyos esetekben a Btk. 346. §-hoz képest speciális rendelkezés
b) bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő jelszót vagy számítástechnikai programot készít, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.– a Btk. 424. §-hoz képest speciális rendelkezés – a közokirathamisítás vonatkozásában az egyéb előkészületi magatartások viszont továbbra is a Btk. 342. § (2) bekezdés szerint, enyhébben büntetendők

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « Elhunyt Vókó György, a Magyar Jogász Egylet Büntetés-végrehajtási Jogi Szakosztályának elnöke (1946-2021)
Következő bejegyzés A Magyar Jogász Egylet elnökének májusi hírlevele »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet