2022. január 1-jével módosulnak a Ptk. Családjogi Könyvének a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályai. A 2021. november 17-én kihirdetett, az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított rendelkezések egyfelől lehetővé teszik a közös szülői felügyelet elrendelését abban az esetben is, ha azt csak az egyik szülő kéri, másfelől nevesíti a váltott gondoskodás jogintézményét mint a szülői felügyelet közös gyakorlásának egyik formáját. Az alábbiakban a hamarosan hatályba lépő új rendelkezéseket értelmezzük.
A Módtv. kiegészíti Ptk. 4:167. § (1) bekezdését egy második mondattal, mely szerint a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll. Mit szükséges szem előtt tartani e rendelkezés helyes értelmezésénél? Elsőként azt, hogy a Módtv. érintetlenül hagyja a Ptk. 4:167. § (1) bekezdésének első mondatát, ami továbbra is a különélő szülők megállapodását preferálja a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésénél. Az idézett módosítással a Módtv. a bíróság döntési lehetőségeit szélesíti ki arra az esetre, ha megállapodás nem jön létre a szülők között. A 2022. január 1-jét követően indult bírósági eljárásokban a szülői megállapodás hiányában a bíróság dönthet úgy, hogy vagy az egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyelet teljes körű (kizárólagos) gyakorlására vagy az egyik szülő kérelmére elrendeli a szülői felügyelet közös gyakorlását. A bíróságnak minden esetben azt kell mérlegelnie, hogy melyik megoldás szolgálja leginkább a kiskorú gyermek érdekét, ezt kell szem előtt tartania a döntés során. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a Ptk. módosítása a közös szülői felügyelet egyoldalú kérelemre történő elrendelésének lehetővé tételével tovább szélesítette a bíróság döntési palettáját annak érdekében, hogy a bíróság a gyermek érdekét szolgáló legjobb döntést hozhassa. A hatályos szabályozás hiányosságát pótolja a Módtv. mert biztosítja azt a lehetőséget, hogy amennyiben a bíróság mindkét szülőt alkalmasnak tartja a gyermek nevelésére, gondozására, akkor elrendelhesse a közös szülői felügyelet gyakorlását, ha ez szolgálja a gyermek érdekét. A bíróságok eddig is próbáltak megoldást találni erre a problémára, amikor a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlása esetén a különélő szülőt a gondozó szülővel azonos időtartamú kapcsolattartásra jogosították fel, de a Kúria kimondta, hogy ez nem szabályozható ilyen módon, mert ez burkolt közös szülői felügyeletet jelent (BH2020. 11.) A gyakorlat által hiányolt törvényi hátteret teremti meg a Módtv. a Ptk. 4:167. § (1) bekezdésének kiegészítésével.
A Módtv. a közös szülői felügyelet lehetőségének kiszélesítése mellett rendelkezik a váltott gondoskodásról, mert fontos rámutatni, hogy a kettő nem ugyanazt jelenti. A váltott gondoskodás esetén a szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák a gyermeket, azaz mindkét szülő fizikailag is azonos időt tölt a gyermekkel, egymást váltva (pl. két hét anyánál, két hét apánál). A váltott gondoskodást a Módtv. a Ptk. 4:164. (1) bekezdésének kiegészítésével határozza meg. E szerint: A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. Váltott gondosodásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő azonos időt tölt együtt a gyermekkel. Ha ebben eltérés van (9 nap apánál, 5 nap anyánál) már nem beszélhetünk váltott gondoskodásról.
Felvetődik a kérdés, hogy, ha a bíróság közös szülői felügyelet gyakorlását rendeli el, az egyben azt is jelenti, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket? A válasz erre nem. A váltott gondoskodás elrendelésének feltétele, alapja a közös szülői felügyelet, de nem minden esetben jár együtt a közös felügyelet a természetben megvalósuló váltott gondoskodással. A bíróságnak kell döntenie arról, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése esetén a szülők természetben hogyan gyakorolják a közös felügyeletet, minden esetben a kiskorú gyermek érdekeit szem előtt tartva.
Erre tekintettel a Módtv. beiktatta a Ptk. 4:167/A. §-át, ami meghatározza, hogy a közös szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése esetén a bíróságnak miről kell határoznia. A bíróság közös szülői felügyelet elrendelése esetén kétféle döntést hozhat:
- Elrendelheti a váltott gondoskodást, amikor mindkét szülő ugyanannyi idő tölthet együtt a gyermekkel egymást váltva, ha meggyőződik arról, hogy ez szolgálja a gyermek érdekét és a szülők életviszonyai is lehetővé teszik ezt.
- Ha a váltott gondoskodás feltételei nem adottak (pl. a szülők távol laknak egymástól) vagy a gyermek személyisége, életvitele miatt a váltott gondoskodás nem szolgálná a gyermek érdekét, a bíróságnak kell rendelkezni arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, szabályoznia kell a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Ez utóbbi esetben a két szülő nem tölt fizikailag azonos időt a gyermekkel.
A bíróságnak mindkét esetben ki kell jelölnie a gyermek lakóhelyét, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.
A Ptk. 4:167/A. § (2) bekezdése az hosszútávon fenntartható helyzet elősegítése érdekében úgy rendelkezik, hogy váltott gondoskodás elrendelése esetén a bíróságnak döntenie kell a szülők által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamáról, a szünetek és ünnepek időszakára is kiterjedően, a gyermek átadása, átvétele módjáról és a gyermek tartásáról, ha szükséges, hogy valamelyik szülő kiegészítő tartásdíjat fizessen, mert pl. jelentős a szülők közötti jövedelemkülönbség. A Ptk. 4:167/A. § (3) bekezdése a hatásköri viták elkerüléses érdekében azt is egyértelművé teszi, hogy váltott gondoskodás esetén az előzőekben említett döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni.
Az új szabályozás kapcsán emlékeztetni kell arra, hogy a polgári perrendtartás minden eljárási eszközt biztosít ahhoz, hogy a bíróság megalapozott döntést hozhasson a közös szülő elrendelése illetve a váltott gondoskodás kérdésében, így pl. a hivatalbóli bizonyítás és az előzetes bizonyítás lehetőségét is. Biztosan reálisabb képet kap a bíróság egy széleskörű, a bíró által irányított bizonyítási eljárás lefolytatását követően a szülők nevelési alkalmasságáról, életviszonyairól, a gyermek véleményéről, személyiségéről, a szülő-gyermek viszonyról, összességében arról, hogy mi szolgálja legjobban a gyermek érdekét, mint akkor, amikor a szülők gyermeket is érintő egyezségét jóváhagyja.
Fontos arra is kitérni, hogy a Ptk. módosítása a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható, az csak a hatálybalépés után indult bírósági eljárásokban, azaz felmenő rendszerben kerül bevezetésre, ahogyan ez az anyagi jogi jogszabályok, így a Ptk. módosításánál is jellemző.
Szerző: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa
Rövidfilm készült az Első Magyar Jogi Könyvszalon legemlékezetesebb pillanatairól