• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Újabb, jellemzően online is elkövethető cselekményeket kriminalizál a német Btk. 2021. őszi módosítása

Az ellenséglisták publikálása, az uszító becsületsértés és a gyermekmolesztálási tanácsok nyújtása került fel az újonnan büntetendő cselekmények körébe.

2021-11-25

becsületsértés Büntetőjog ellenséglista gyermekmolesztálás Jogalkotás közösség elleni uszítás Külföld Németország online visszaélések StGB.

Korábbi írásainkban már beszámoltunk arról, hogy a német igazságügyi kormányzat az idei évben már több esetben is olyan Btk.-módosításokat dolgozott ki, amelyek az új típusú, online visszaélések különböző formáival szemben kívánnak fellépni.

https://jogaszegylet.hu/jogelet/az-online-gyuloletkeltes-izgatas-es-fenyegetes-elleni-bunteto-torvenycsomag-lepett-hatalyba-nemetorszagban/

https://jogaszegylet.hu/jogelet/az-online-zaklatas-elleni-hatekonyabb-fellepes-erdekeben-modositottak-a-nemet-bunteto-torvenykonyvet/

A 2021. szeptember végén hatályba lépő további Btk.-módosítás büntetni rendeli az ún. ellenséglisták publikálását. Az ellenséglisták olyan adat-, tipikusan címgyűjtemények, amelyeket jellemzően az interneten hoznak nyilvánosságra, hogy azt a benyomást keltsék, hogy az érintettek védtelenek, és jövőbeni bűncselekmények lehetőségének ki vannak szolgáltatva. Ilyen esetek a magyar gyakorlatból is ismeretek (pl. bírák fenyegető listázása). A „személyes adatok veszélyeztető módon történő terjesztése” alcímet viselő, az StGB 126a. §-ába kodifikált új tényállás szerint bűncselekmény, ha személyes adatokat arra alkalmas módon és abból a célból terjesztenek, hogy az érintettek sérelmére ezáltal súlyos bűncselekmény (pl. testi sértés, szexuális erőszak, jelentős értékű dolgok ellen irányuló jogsértő cselekmény) váljon elkövethetővé. Az új tényállás külön érdekessége, hogy visszautal az alkotmányellenes és terrorista szervezetek propagandaeszközeinek terjesztését büntető tényállásban meghatározott nevesített jogellenességet kizáró okra [StGB 86. § (4) bek.]. Eszerint a személyes adatok veszélyetető publikálásának tényállásába illeszkedő magatartás nem minősül bűncselekménynek, ha kifejezetten az állampolgárok felvilágosítását, alkotmányellenes törekvések elhárítását vagy pl. a jelenkor vagy a történelem eseményeiről való tudósítás célját szolgálja. Az alkotmányellenesen működő szervezetek tagjainak listázása tehát nem bűncselekmény.

A következő módosítás a konkrét személy sérelmére elkövethető becsületsértés (StGB 185. §) és a közösség elleni uszítás (StGB 130. §) tényállásai között fellelhető joghézagot kívánja befedni. Az StGB 192a. §-ába iktatott új tényállás lényege szerint büntetendővé válnak azok a gondolati tartalomközlések, amelyek az emberi méltóság sértésére azért alkalmasak, mert egy nemzeti, faji, vallási vagy etnikai csoportot, egy világnézethez tartozó, meghatározott fogyatékkal élő vagy a szexuális orientáció által meghatározott társadalmi csoportot, illetve egy e csoportokhoz tartozó egyént a csoporthoz való tartozása miatt durván lealacsonyítanak vagy rágalmaznak. Mindenképpen érdemes felidézni, hogy az ehhez hasonló magatartásokat az a 1978. évi Btk. 269. § (2) bekezdése szerinti közösség elleni izgatás tényállása is büntette, azt azonban az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatával – a véleményszabadság védelmében – megsemmisítette.

A módosító csomag végezetül a gyermekmolesztáláshoz való útmutatást szankcionálja egy új bűncselekményi tényállásban (StGB 176e. §). A bűnüldöző szervek gyakorlatában a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések és szexuális erőszak felderítéséhez kapcsolódóan egyre többször kerülnek napvilágra olyan esetek, amikor a nyomozó hatóság egyúttal e bűncselekmények elkövetésére vonatkozó kifejezett útmutatásokat, „tanácsadó tartalmakat” is talál. Ezek enyhébb esetben pl. a gyerekek bizalmának elnyerésére irányuló helyszín- vagy játéktippek, súlyosabb esetekben pedig a szexuális bántalmazás kifejezett végrehajtására irányuló útmutatások. A jövőben büntetendő az ilyen tartalmak más számára történő hozzáférhetővé tétele vagy megszerzése (akár egyszerű letöltés útján is).

Dogmatikai szempontból érdemes megjegyezni, hogy ezek a cselekmények még önmagukban nem merítik a szexuális visszaélés vagy a szexuális erőszak előkészületét. Az esetben is büntetendők ugyanis, ha az útmutatást átadó vagy megszerző tettesnek konkrét gyermekkel szembeni elkövetésre irányuló szándéka (még) nincsen (ez lenne szükséges a büntetendő előkészülethez). Ebben a formában tehát előrehozott büntetőjogi védelemről, ún. absztrakt veszélyeztető tényállásról van szó. Az új absztrakt veszélyeztető tényállások száma nem csak a német, de a mai magyar büntetőjogalkotásban is folyamatosan gyarapszik, az utóbbi két évtized általánossá váló jogalkotási tendenciájáról van tehát szó.

Forrás: https://www.bmjv.de/SharedDocs/Artikel/DE/2021/0921_Neue_Strafvorschriften.html

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « A közös szülői felügyelet gyakorlásnak új perspektívái 2022. január 1-jétől
Következő bejegyzés Az EUB pontosította a munkaidő fogalmát a készenléti rendszerben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet