Korábbi írásainkban már beszámoltunk arról, hogy a német igazságügyi kormányzat az idei évben már több esetben is olyan Btk.-módosításokat dolgozott ki, amelyek az új típusú, online visszaélések különböző formáival szemben kívánnak fellépni.
A 2021. szeptember végén hatályba lépő további Btk.-módosítás büntetni rendeli az ún. ellenséglisták publikálását. Az ellenséglisták olyan adat-, tipikusan címgyűjtemények, amelyeket jellemzően az interneten hoznak nyilvánosságra, hogy azt a benyomást keltsék, hogy az érintettek védtelenek, és jövőbeni bűncselekmények lehetőségének ki vannak szolgáltatva. Ilyen esetek a magyar gyakorlatból is ismeretek (pl. bírák fenyegető listázása). A „személyes adatok veszélyeztető módon történő terjesztése” alcímet viselő, az StGB 126a. §-ába kodifikált új tényállás szerint bűncselekmény, ha személyes adatokat arra alkalmas módon és abból a célból terjesztenek, hogy az érintettek sérelmére ezáltal súlyos bűncselekmény (pl. testi sértés, szexuális erőszak, jelentős értékű dolgok ellen irányuló jogsértő cselekmény) váljon elkövethetővé. Az új tényállás külön érdekessége, hogy visszautal az alkotmányellenes és terrorista szervezetek propagandaeszközeinek terjesztését büntető tényállásban meghatározott nevesített jogellenességet kizáró okra [StGB 86. § (4) bek.]. Eszerint a személyes adatok veszélyetető publikálásának tényállásába illeszkedő magatartás nem minősül bűncselekménynek, ha kifejezetten az állampolgárok felvilágosítását, alkotmányellenes törekvések elhárítását vagy pl. a jelenkor vagy a történelem eseményeiről való tudósítás célját szolgálja. Az alkotmányellenesen működő szervezetek tagjainak listázása tehát nem bűncselekmény.
A következő módosítás a konkrét személy sérelmére elkövethető becsületsértés (StGB 185. §) és a közösség elleni uszítás (StGB 130. §) tényállásai között fellelhető joghézagot kívánja befedni. Az StGB 192a. §-ába iktatott új tényállás lényege szerint büntetendővé válnak azok a gondolati tartalomközlések, amelyek az emberi méltóság sértésére azért alkalmasak, mert egy nemzeti, faji, vallási vagy etnikai csoportot, egy világnézethez tartozó, meghatározott fogyatékkal élő vagy a szexuális orientáció által meghatározott társadalmi csoportot, illetve egy e csoportokhoz tartozó egyént a csoporthoz való tartozása miatt durván lealacsonyítanak vagy rágalmaznak. Mindenképpen érdemes felidézni, hogy az ehhez hasonló magatartásokat az a 1978. évi Btk. 269. § (2) bekezdése szerinti közösség elleni izgatás tényállása is büntette, azt azonban az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatával – a véleményszabadság védelmében – megsemmisítette.
A módosító csomag végezetül a gyermekmolesztáláshoz való útmutatást szankcionálja egy új bűncselekményi tényállásban (StGB 176e. §). A bűnüldöző szervek gyakorlatában a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések és szexuális erőszak felderítéséhez kapcsolódóan egyre többször kerülnek napvilágra olyan esetek, amikor a nyomozó hatóság egyúttal e bűncselekmények elkövetésére vonatkozó kifejezett útmutatásokat, „tanácsadó tartalmakat” is talál. Ezek enyhébb esetben pl. a gyerekek bizalmának elnyerésére irányuló helyszín- vagy játéktippek, súlyosabb esetekben pedig a szexuális bántalmazás kifejezett végrehajtására irányuló útmutatások. A jövőben büntetendő az ilyen tartalmak más számára történő hozzáférhetővé tétele vagy megszerzése (akár egyszerű letöltés útján is).
Dogmatikai szempontból érdemes megjegyezni, hogy ezek a cselekmények még önmagukban nem merítik a szexuális visszaélés vagy a szexuális erőszak előkészületét. Az esetben is büntetendők ugyanis, ha az útmutatást átadó vagy megszerző tettesnek konkrét gyermekkel szembeni elkövetésre irányuló szándéka (még) nincsen (ez lenne szükséges a büntetendő előkészülethez). Ebben a formában tehát előrehozott büntetőjogi védelemről, ún. absztrakt veszélyeztető tényállásról van szó. Az új absztrakt veszélyeztető tényállások száma nem csak a német, de a mai magyar büntetőjogalkotásban is folyamatosan gyarapszik, az utóbbi két évtized általánossá váló jogalkotási tendenciájáról van tehát szó.
Forrás: https://www.bmjv.de/SharedDocs/Artikel/DE/2021/0921_Neue_Strafvorschriften.html
Szerző: Szomora Zsolt
A közös szülői felügyelet gyakorlásnak új perspektívái 2022. január 1-jétől
