A Kúria Kfv.II.37.730/2022/10. számú és BH2023. 169. számon is közzétett végzésének tényállása szerint a rendőrség rémhírterjesztés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, amely során a rendőrök a felperes lakóhelyén vagyont érintő kényszerintézkedéseket foganatosítottak, illetve a felperest gyanúsítottként történő kihallgatása céljából előállították. A rendőrség ezt követően a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A felperes a rendőri intézkedéssel szemben panaszt terjesztett elő, amelyet az elsőfokú hatóság és a fellebbezése nyomán eljárt alperes is elutasított. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amelyet a bíróság – egy előzményi kúriai eljárást követően – végül elutasított. A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélettel szemben, amelyet a Kúria befogadott. A felperes jogi képviselője ezt követően azonban bejelentette, hogy a felperes elhunyt, egyúttal indítványozta az eljárás félbeszakadásának megállapítását arra hivatkozással, hogy a felperes házastársa törvényes örökösként lehetséges perbeli jogutódnak minősül.
A Kúriának a felperesi jogi képviselő bejelentése alapján abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperes halálát követően a konkrét ügyben a jogutódlás polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 119. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételei fennállnak-e, azaz a jogviszony természete alapján lehetőség van-e arra, hogy a néhai felperes örököse a felperesi igény érvényesítése céljából a perbe belépjen, avagy a felülvizsgálati eljárást a jogutódlás kizártsága folytán meg kell szüntetni.
A Kúria kifejtette, hogy a perbeli jogviszony alapja a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító döntéssel szembeni kereset volt, amelyben a felperes az előállítását és a lakóhelyén végzett intézkedéseket sérelmezte. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. § (1) bekezdése alapján a rendőri intézkedéssel szemben panasz valamilyen alapjogi sérelem állításával terjeszthető elő. A néhai felperes panaszában tehát az emberi méltósághoz való jogból, mint anyajogból levezethető, az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában deklarált, valamint az Alaptörvény által is biztosított alapjogait, elsődlegesen a személyi szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát kívánta érvényesíteni az állammal szemben. Ennélfogva a néhai felperes keresetben érvényesített igénye is közvetlen összefüggésben áll ezen alapjogi jogsérelmekkel, amelyek természetükből fakadóan személyhez kapcsolódnak.
A Kúria utalt arra is, hogy a bírói gyakorlat a személyhez fűződő jogok érvényesítésére irányuló személyiségi jogi perekben lehetővé teszi a már megindult per során a jogutódlást. Az irányadó bírói gyakorlat szerint bár a halállal az ember jogképessége megszűnik, de a halál ténye nem szünteti meg azokat az anyagi és erkölcsi értékeket, valamint ezek társadalmi hatásait, amelyeket az emberi élet létrehozott és a környezetében kiváltott. Ezeknek a fennmaradását védi a kegyeleti jog, amelyet elsődlegesen az elhunyt személy hozzátartozója érvényesíthet.
A Kúria kiemelte, hogy a bírói gyakorlat ezen értelmezést nem csak személyiségi jogi perekben, de bizonyos, alapjogok érvényesítéséhez kapcsolódó közigazgatási ügyekben is irányadónak tartja. A Kúria Kfv.II.37.572/2020/5. számú határozatában például a rendőri intézkedés következtében elhunyt személy helyébe lépő hozzátartozó rendőrségi panasz benyújtására vonatkozó jogosultságát mondta ki, míg a Kpkf.II.40.922/2021/3. számú határozatban az elsőfokú közigazgatási peres eljárás során elhunyt panaszos perbeli jogutódlásának lehetőségét állapította meg, mindkét esetben arra hivatkozással, hogy a kegyeleti jog – az Alkotmánybíróság 3296/2019. (XI.18.) és 997/B/2005. AB határozatai értelmében – feljogosítja a hozzátartozókat az elhunyt személy emberi méltóságának védelme érdekében való fellépésre. Végül a Kúria utalt arra is, hogy az alapjogi ítélkezést végző Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is megengedi, hogy a kérelmező kérelem előterjesztését követő elhalálozása esetén örökösei vagy közeli hozzátartozói a helyébe lépve, jogutódként folytathassák a Bíróság előtti eljárást.
Figyelemmel arra, hogy a néhai felperes keresete jelen ügyben is az általa életében elszenvedett alapjogi jogsértés megállapítására irányult, a Kúria azt állapította meg, hogy a jogutódlást a perbeli jogviszony természete nem zárja ki, így a Pp. 119. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította a felülvizsgálati eljárás félbeszakadásának tényét a néhai felperes jogutódjának perbelépéséig vagy perbevonásáig.
Szerző: Kárász Marcell
Hivatkozott döntés: Kfv.II.37.730/2022/10. (BH2023. 169.)
Kerekasztal-beszélgetés a véleményszabadsággal összefüggő alkotmánybírósági gyakorlatról