A Kúria Kfv.III.37.863/2022/7. számú ítéletének tényállása szerint az alperes helyszíni ellenőrzést végzett a felperes áruházlánc egyik üzletében, amely során megállapította, hogy hatósági árral érintett termékekből nem állt rendelkezésre a 6/2022. (I. 14.) Korm. rendeletben foglalt készletmennyiség, amelyre figyelemmel határozatával 600.000,- forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felperesre. Nem fogadta el azon felperesi észrevételt, hogy a készlethiány a szállító oldalán felmerült gyártási problémák miatt állt elő, mivel álláspontja szerint a jogsértés megvalósulása szempontjából irreleváns, hogy az egyes termékekből miért nem rendelkezett készlettel, hiszen a felperes objektív felelősséggel tartozik a Korm. rendelet szabályainak betartásáért.
A felperes keresete nyomán eljárt elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az alperessel egyezően megállapította, hogy a Korm. rendelet szabályainak betartásért a felperes objektív felelősséggel tartozott, az kimentést nem enged. Az objektív felelősség folytán a szállítói magatartást kizárólag a bírság összegének meghatározása körében értékelhette az alperes.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben többek között sérelmezte az objektív felelősség megállapítását, mivel a jogszabályban nincs olyan kifejezett rendelkezés, hogy készlettartásért való felelősség objektív lenne. Álláspontja szerint a szállító nemteljesítését nem lehet a felperes kereskedelmi üzletlánc terhére értékelni.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási jog által alkalmazott felelősségi forma alapvetően objektív jellegű, amely eltér a büntetőjogra jellemző bűnösségi és vétkességi alapú, valamint a polgári jogra jellemző felróhatóságon alapuló felelősségi alakzatoktól. Az objektív felelősségen alapuló szankciókat olyan területeken alkalmazza a jogalkotó, ahol a szankcionálás fő célja nem a felelősségre vonás, hanem a jogsértés megszüntetése és az okozott kár reparációja. A Kúria az Alkotmánybíróság releváns határozatainak idézésével rámutatott, hogy az objektív felelősség lényege, hogy a jogsértő magatartáshoz a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától függetlenül kapcsolja a jogkövetkezményt, azaz a jogszabály megszegése önmagában a jogellenességre tekintettel jogkövetkezményt von maga után. Ilyen esetben a hatóságnak nem feladata a szubjektív elemek vizsgálata, mivel a jog által védett közösségi érdeknek – jelen esetben a fogyasztók védelmének – a jogalkotó olyan jelentőséget tulajdonít, hogy az a jogsértő vétkességétől vagy felróhatóságától függetlenül védendő.
A Kúria rámutatott arra is, hogy a jogalkotó egyes szankcióknál rendelkezhet úgy, hogy megengedi a kimentést, és ekként szubjektív alapra helyezi a felelősséget, ilyen esetben azonban a jogszabályból világosan ki kell tűnnie a garanciális jelentőségű kimentési szabályoknak. A Kúria szerint ugyanakkor jelen esetben a Korm. r. 2. § (1)-(2) bekezdései a jogsértés megvalósulása esetére kötelezővé teszik a bírság kiszabását, így a jogszabály kimentési okot nem enged. Az alperesnek csupán arra volt lehetősége, hogy a jogsértés felperes által hivatkozott okait a kiszabott szankció súlyossága körében értékelje, amit meg is tett. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Jelen határozat egy elméleti kérdést, a közigazgatási jogi szankcióalkalmazás felelősségi alapjának témáját feszegeti. Mint arra a Kúria határozata is utal, az objektív felelősségen alapuló közigazgatási jogi szankcióknak igen kiterjedt bírósági és alkotmánybírósági gyakorlata van, illetve a szakirodalom is részletesen foglalkozott azzal. Itt csak arra mutatunk rá a szakirodalom alapján, hogy a hazai közigazgatási jogi szabályozásban továbbra sincs megnyugtató módon rendezve az, hogy az objektív felelősségen nyugvó szankciók esetében mely általános, alapvető esetekben van helye kimentésnek, illetve milyen feltételek alapján (Ld. ehhez 60/2009. (V. 28.) AB határozat; Nagy Marianna: Dogmatikai alibi megoldások – a közigazgatási szankciós törvényről. Jogtudományi Közlöny, 2018/5. sz. 256.; Nagy Marianna: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához. Budapest, 2010, ELTE Eötvös Kiadó. 59-63.).
Hivatkozott döntés: Kfv.III.37.863/2022/7.
Szerző: Kárász Marcell
SZELLEMI TULAJDONI KONFERENCIA