• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A mulasztási per megindításának feltételeiről hozott jogegységi határozatot a Kúria

A Kúria megállapította, hogy a hatósági mulasztások esetén a mulasztási per megindításának nem előfeltétele, hogy az ügyfél a hatóság felügyeleti szervéhez forduljon.

2022-05-19

hatósági eljárás Jogalkalmazás jogegységi határozat keresetindítás közigazgatási per mulasztási per

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) hatályba lépését követően kialakult bírói gyakorlat szerint a hatósági mulasztás orvosolását célzó mulasztási per megindításának a Kp. 128. § (2) bekezdése alapján feltétele volt, hogy az ügyfél először a hatóság felügyeleti szervéhez forduljon a mulasztás orvoslását szolgáló, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 15. § (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása érdekében. A mulasztási per megindítására csak az ezen eljárásra irányadó határidő eredménytelen lejártát követően volt lehetőség.

A Kúria jogegységi tanácsa ugyanakkor az e gyakorlattól való eltérésről határozott az 1/2022. Közigazgatási jogegységi határozatban. A jogegységi határozat indokolása szerint ugyanis az Ákr. 15. § (2) bekezdése szerinti eljárás nem tekinthető a Kp. 128. § (2) bekezdése szerinti értelemben a mulasztás orvosolását szolgáló közigazgatási eljárásnak, az Ákr. szabályaiból ugyanis nem következik, hogy ezen eljárás az ügyfél részéről kérelemre igénybe vehető lenne, illetve hogy az ügyfél köteles lenne azt kezdeményezni. Következésképp, a Kúria szerint az a gyakorlat, amelynek értelmében a mulasztási per megindítására csak a felügyeleti szervhez való fordulást követően van lehetőség, a perindítást jogszabályban nem szereplő feltételhez kötötte, méghozzá az ügyfél terhére. A jogegységi tanács álláspontja szerint ez egyúttal bizonytalan helyzetbe is sodorta az ügyfeleket. Az ügyfélnek ugyanis – jogorvoslati kioktatás hiányában – nincs biztos tudomása arról, hogy mikor és milyen formában kell a felügyeleti szervhez fordulnia, vagy hogy van-e egyáltalán felügyeleti szerve a mulasztó hatóságnak. Ezen felül a Kúria jogegységi tanácsa szerint ilyen esetben a mulasztási per megindítására nyitva álló határidő számítása is bizonytalanná válhat.

A jogegységi határozat alapján tehát az Ákr. nem ismer olyan eljárást, amely megfelelne a Kp. 128. § (2) bekezdése szerinti, a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás fogalmának. Ez ugyanakkor nem akadálya annak, hogy az ügyfél bejelentse a hatóság mulasztását a felügyeleti szervnek, amely ilyen esetben az Ákr. 15. § (2) bekezdése szerinti eljárásban kötelezheti a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására, de a bejelentés elmaradásának az ügyfél által indítható mulasztási perre nézve pergátló hatása nincs.

Kétségtelen, hogy a jogegységi határozat folytán a hatóságokkal szembeni mulasztási per megindítása egyszerűbbé vált az ügyfelek számára, hiszen a mulasztás ügyfél általi bejelentése az Ákr. 15. § (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából immáron csak lehetőség. Ugyanakkor kérdés, hogy e változás egyúttal a hatósági mulasztások gyorsabb, hatékonyabb orvosolásához is vezet-e majd, hiszen vannak olyan hatósági mulasztások, amelyek vonatkozásában a felügyeleti szerv az ügyféli „jelzés” alapján lefolytatott eljárásban egyszerűbben képes jogvédelmet nyújtani, mint a közigazgatási bíróság az ügyfél keresetindítása nyomán. Szintén érdekes kérdést vet fel, hogy a jogegységi határozatban megjelenő elvi tétel hogyan hozható összhangba az Ákr. 15. § (2) bekezdésének második mondatával, amely szerint a közigazgatási bíróság csak akkor kötelezheti a hatóságot az eljárás lefolytatására, ha nincs felügyeleti szerv, vagy ugyan van felügyeleti szerv, de az nem intézkedik.

Hivatkozott döntés: 1/2022. számú KJE határozat

Szerző: Kárász Marcell

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « Az elhúzódó büntetőeljárás sértheti a tulajdonhoz való jogot az EJEB gyakorlata szerint
Következő bejegyzés Németország újabb eljárást indított Olaszország ellen a Nemzetközi Bíróságon a joghatóság alóli mentesség megsértése miatt »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet