• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A nem bírósági házasságbontás elismerése más tagállamokban

A Brüsszel IIa rendelet értelmében bírósági határozattal azonos hatályú jogi dokumentumnak kell tekinteni azt a házastársak között létrejött, bíróságon kívüli házasságbontó megállapodást, amelyet a közjegyző a tagállami jognak megfelelően jóváhagyott.

2022-12-20

bíróságon kívüli házasságbontó megállapodás Brüsszel IIa EUB Európai Unió Bírósága Külföld

Egy német-olasz kettős állampolgár 2013-ban házasságot kötött Németországban egy olasz állampolgárral. 2018-ban az olasz jog által lehetővé tett módon, a felek kötöttek egy házasságbontó megállapodást, amely alapján egy olasz közjegyző kiállította a házasság felbomlását tanúsító okiratot. A német hatóságok azonban elutasították a válás tényének a bejegyzését a hatósági nyilvántartásba arra hivatkozással, hogy azt nem a megfelelő német bíróság mondta ki. Az ügy a német szövetségi bíróság elé került, amely előzetes döntéshozatal iránti kérelemben azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy egy bíróságon kívüli, a tagállami jog által lehetővé tett, a házastársak között létrejött, közjegyző által jóváhagyott házasságfelbontó megállapodás megfeleltethető-e a Brüsszel IIa rendeletben foglalt bírósági határozat fogalmának.

Az Európai Unió Bírósága a C-646/20. sz. ügyben igenlő választ adott a kérdésre, kifejtve, hogy a nem bíróság által kimondott válást abban az esetben kell a Brüsszel IIa rendelet szerinti „határozatnak” tekinti, amennyiben a tagállam nemzeti joga lehetővé teszi, hogy a házasság felbontását ne csak bíróságnak legyen joga kimondani. A Bíróság véleménye szerint a rendeletet úgy kell értelmezni, hogy abba bármilyen, bírósági vagy nem bírósági eljárás végén hozott hatósági döntés beleérthető legyen, feltéve, hogy az érintett tagállami jog felruház ezzel a jogosultsággal a bíróságon kívül más szervet vagy hatóságot. Ennek megfelelően a többi tagállamnak automatikusan el kell ismernie az olyan határozatot házasságbontó határozatként, amelyet ennek megfelelően hoztak a másik tagállamban.

A Bíróság arra is emlékeztetett, hogy a Brüsszel IIa rendelet csak azokra a házasságbontó határozatokra vonatkozik, amelyet valamely állami hatóság hozott, és nem tartoznak a körébe a pusztán „magánjellegű” válások. Ez a hatósági érintettség azt is jelenti, hogy a Brüsszel IIa rendelet értelmében elvárt, hogy a hatóság a házasságot felbontó határozat meghozatala során vizsgálja azt, hogy a válás a felek közös, érvényes beleegyezésén alapul, és annak a feltételei megfelelnek a nemzeti jognak és a nemzeti jog alapján érvényesnek tekinthető. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatóságnak vizsgáló, ellenőrző szerepe van, és ez a vizsgálat fogja megkülönböztetni az elfogadható hatósági határozatokat a többi megegyezéstől.

A Bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a Brüsszel IIa rendelet jelentős módosításon esett át, amely 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba és többek között ezeket a kérdéseket is tisztázza. A konkrét ügy tekintetében a Bíróság megállapította, hogy az olasz jog alapján a közjegyzőnek van megfelelő jogosultsága a házasság felbontása körülményeinek és a felek megegyezésének a vizsgálatára, különösen arra is, hogy a házasság felbontásába érvényes, szabad akaratukból és megfelelően tájékozottan egyeztek bele. Továbbá az olasz közjegyző a megállapodásuk tartalmát is vizsgálni tudja, különösen azokra a szempontokra tekintettel, hogy a megállapodás jogi hatálya csak a házasság felbontására, a házasság polgári jogi hatásainak a megszűntetésére terjed ki, és nem vonatkozik a házassági vagyon sorsára vagy a gyermekek elhelyezésére. Ezek alapján az olasz közjegyző kimondhatja a házasság felbontását oly módon, ami megfelel a Brüsszel IIa rendelet minőségi követelményeinek is.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-646/20. sz. ügyben | Senatsverwaltung für Inneres und Sport, ECLI:EU:C:2022:879

Írta: Szalai Anikó

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Évvégi esetcsokor – Paks II-től a szuperligáig
Következő bejegyzés Törléshez való jog, avagy az „elfeledtetéshez való jog” »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet