• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Törléshez való jog, avagy az „elfeledtetéshez való jog”

Kérni lehet bizonyos linkek törlését annak valótlanságára hivatkozással, azonban a bizonyítási teher a kérelmezőn lesz. Ezt mondta ki az Európai Unió Bírósága egy olyan üggyel kapcsolatos előzetes döntéshozatal keretében, ahol a kérelmező azt szerette volna, hogy a Google töröljön bizonyos, rá nézve valótlanságot állító online cikkekre mutató linkeket.

2022-12-21

elfeledtetéshez való jog Európai Unió Bírósága Külföld online cikkek személyes adatok védelme törléshez való jog

Egy befektetési cégcsoport két vezetője azzal a kérelemmel fordult a Google-höz, hogy a nevük alapján végzett keresés találati listájáról törölje az említett cégcsoport befektetési modelljét bíráló egyes cikkekre mutató linkeket. Arra hivatkoznak, hogy e cikkek valótlan állításokat tartalmaznak.

A Google megtagadta e kérések teljesítését arra hivatkozva, hogy nem bír tudomással az e cikkekben foglalt információk valós vagy valótlan jellegéről. A német szövetségi legfelsőbb bíróság, amely előtt e jogvita folyamatban van, a többek között a törléshez való jogról („elfeledtetéshez való jogról”) rendelkező általános adatvédelmi rendelet, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről szóló irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggésben történő értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságától előzetes döntéshozatal keretében. 

A Bíróság ítéletében emlékeztetett arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Az ítélet ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az általános adatvédelmi rendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy az érintettet nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatkezelés többek között a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges.

A tárgyalt ügy szempontjából döntő fontosságú megállapítása az ítéletnek, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog azonban nem vehető figyelembe, ha a hivatkozott tartalomban szereplő, nem csekély jelentőségű információknak legalább egy része valótlannak bizonyul. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a linkek közüli törlést kérelmező személyt terhelő kötelezettség a tartalom valótlanságának bizonyítása. Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelmet benyújtó személy releváns és elegendő bizonyítékot terjeszt elő, amely alkalmas a kérelme alátámasztására, és megalapozza a hivatkozott tartalomban szereplő információk nyilvánvalóan valótlan jellegét, a keresőmotor működtetője köteles helyt adni a linkek közüli törlés iránti kérelemnek. 

A megszületett ítélet fontos megállapítása, hogy a szóban forgó keresőmotor-működtető nem kötelezhető arra, hogy aktív szerepet játsszon a linkek közüli törlésre irányuló kérelem által alá nem támasztott ténybeli elemek felkutatásában. 

Forrás: A Bíróság ítélete a C-460/20. sz. ügyben | Google (Állítólagosan valótlan tartalomra mutató linkek törlése), ECLI:EU:C:2022:962

Írta: Szalai Anikó

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A nem bírósági házasságbontás elismerése más tagállamokban
Következő bejegyzés Az európai fórumok találkozása: uniós előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány elutasítását vizsgálta az EJEB »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet