• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések

A nemzetközi választottbírósági ítélet végrehajtásának megtagadása eredményezheti a tulajdonhoz való jog sérelmét az EJEB gyakorlatában

Ha egy állam nem hajtja végre a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) nemzetközi választottbírósága által hozott ítéletet, és nem fizeti ki az általa megítélt összeget, azzal megsérti a tulajdonhoz való jogot – mondta ki az EJEB egy friss szlovák ügyben.

2022-07-15

EJEB ICC ítélet végrehajtásának megtagadása Külföld nemzetközi választottbíróság tulajdonhoz való jog

A BTS szlovák székhelyű gazdasági társaság, amely 2006-ban a privatizáció során többségi tulajdont szerzett a pozsonyi repülőtérben. Az eladást a szlovák Nemzeti Vagyonkezelő Alap bonyolította le, és a nyertes céggel, a BTS-sel megkötötték a többségi tulajdonrészre vonatkozó adásvételi szerződést. A szerződés a jogviták esetére a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara nemzetközi választottbíróságát kötötte ki fórumnak. A cég határidőben kifizette a vételár első részletét, amelyet azonban a szlovák vagyonkezelő alap nem sokkal később visszautalt számára és visszalépett a szerződéstől. Arra hivatkozással tette ezt, hogy eltelt a szerződésben kijelölt határidő, ami alatt a szlovák Monopólium-elleni Hivatalnak jóvá kellett volna hagynia az adásvételt, ami azonban nem történt meg. 2008-ban a cég és a szlovák állam között létrejött egy egyezség, amelyben kijelentik, hogy mindketten elfogadják a szerződés megszűnését, azonban ennek a megállapodásnak pont a vételár, az esetleges kamatai és a részvények nem képezték tárgyát.

A BTS 2010-ben kezdeményezte az ICC választottbírósági eljárását, amelyről a felek egy évvel később meg is állapodtak. A vita tárgyát az képezte, hogy a szlovák államnak kell-e fizetnie bármilyen kamatot a már visszafizetett első vételárrészre tekintettel, és ha igen, mikortól és milyen összegben. 2012-ben az ICC ítéletében megállapította, hogy a szlovák állam közel 1,9 millió euró tőkeösszeggel tartozik és erre tekintettel évi 14% kamattal 2009-től kezdődően az összeg teljes visszafizetéséig számítva.

2013-tól kezdve kérte a cég az ítélet végrehajtását, azonban a szlovák vagyonkezelő megtámadta azt helyi bíróságon, az eljárás másodfokon és végül a szlovák alkotmánybíróságon folytatódott. Minden bíróság az államnak adott igazat, különböző érvek mentén: nincs megfelelő szlovák jogszabály a választottbírósági ítéletek elismerésére; az adófizetők pénzére az államnak vigyáznia kell, egy ekkora összegű kártérítés kifizetése ellentétes a közérdekkel; a nemzetközi választottbíróságnak nem volt joghatósága eljárni az ügyben, mivel a 2008-as megállapodás felülírja a 2006-os adásvételi szerződés rendelkezéseit, és míg az utóbbi előírta az ICC joghatóságát, addig az előbbi nem.

A cég 2015-ben a szlovák alkotmánybíróság előtt már arra hivatkozott, hogy a szlovák állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát és a tulajdonhoz való jogát, azonban a szlovák AB nem fogadta be a kérelmet.

Az emberi jogok európai bírósága hosszú érveléssel vezette le, hogy a választottbírósági ítélet vagyoni jogot jelent a kérelmező cégnek és az ítélet végrehajtásának megtagadása megfosztja a BTS társaságot ettől a vagyontól. Az EJEB azt is kiemelte, hogy a szlovák államnak kötelessége végrehajtani a nemzetközi választottbírósági ítéletet. Noha a társaság kártérítésként pontosan azt az összeget kérte, amivel tartozik neki a szlovák állam, az EJEB ennek összegét nem állapította meg, hanem előírta az ítéletben, hogy a felek állapodjanak meg az összegben. Mindemellett megítélt a társaságnak harmincezer eurót a költségei fedezésére. 

Forrás: BTS Holding, A.S. v. Slovakia, App. No. 55617/17, Judgment of 30 June 2022, https://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-218080

Írta: Szalai Anikó

További híreink

Megújul a Magyar Jog folyóirat

A GDPR értelmében megtudhatom-e az adatkezelőtől, hogy ki, mikor és miért tekintett be a személyes adataimba?

Az emberkereskedelem keretében az „elszállásolás” elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése

Értékelheti-e a versenyhatóság az adatvédelmi jogsértést az erőfölénnyel való visszaélés keretében? – Podcast

Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét?

Részben folytatódhat-e az ügy a nemzeti bíróság előtt, ha közben az EU Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban?

XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény

A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria

Mi járhat vissza a fogyasztóknak és a mi a bankoknak a devizahitel szerződések érvénytelenné válása esetén?

Előző bejegyzés « Az EJEB újabb ítéletekben mondta ki, hogy a menekültkérelem befogadásának elutasítása jogsértő
Következő bejegyzés A közszereplő és a nyilvánosság »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet