A BTS szlovák székhelyű gazdasági társaság, amely 2006-ban a privatizáció során többségi tulajdont szerzett a pozsonyi repülőtérben. Az eladást a szlovák Nemzeti Vagyonkezelő Alap bonyolította le, és a nyertes céggel, a BTS-sel megkötötték a többségi tulajdonrészre vonatkozó adásvételi szerződést. A szerződés a jogviták esetére a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara nemzetközi választottbíróságát kötötte ki fórumnak. A cég határidőben kifizette a vételár első részletét, amelyet azonban a szlovák vagyonkezelő alap nem sokkal később visszautalt számára és visszalépett a szerződéstől. Arra hivatkozással tette ezt, hogy eltelt a szerződésben kijelölt határidő, ami alatt a szlovák Monopólium-elleni Hivatalnak jóvá kellett volna hagynia az adásvételt, ami azonban nem történt meg. 2008-ban a cég és a szlovák állam között létrejött egy egyezség, amelyben kijelentik, hogy mindketten elfogadják a szerződés megszűnését, azonban ennek a megállapodásnak pont a vételár, az esetleges kamatai és a részvények nem képezték tárgyát.
A BTS 2010-ben kezdeményezte az ICC választottbírósági eljárását, amelyről a felek egy évvel később meg is állapodtak. A vita tárgyát az képezte, hogy a szlovák államnak kell-e fizetnie bármilyen kamatot a már visszafizetett első vételárrészre tekintettel, és ha igen, mikortól és milyen összegben. 2012-ben az ICC ítéletében megállapította, hogy a szlovák állam közel 1,9 millió euró tőkeösszeggel tartozik és erre tekintettel évi 14% kamattal 2009-től kezdődően az összeg teljes visszafizetéséig számítva.
2013-tól kezdve kérte a cég az ítélet végrehajtását, azonban a szlovák vagyonkezelő megtámadta azt helyi bíróságon, az eljárás másodfokon és végül a szlovák alkotmánybíróságon folytatódott. Minden bíróság az államnak adott igazat, különböző érvek mentén: nincs megfelelő szlovák jogszabály a választottbírósági ítéletek elismerésére; az adófizetők pénzére az államnak vigyáznia kell, egy ekkora összegű kártérítés kifizetése ellentétes a közérdekkel; a nemzetközi választottbíróságnak nem volt joghatósága eljárni az ügyben, mivel a 2008-as megállapodás felülírja a 2006-os adásvételi szerződés rendelkezéseit, és míg az utóbbi előírta az ICC joghatóságát, addig az előbbi nem.
A cég 2015-ben a szlovák alkotmánybíróság előtt már arra hivatkozott, hogy a szlovák állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát és a tulajdonhoz való jogát, azonban a szlovák AB nem fogadta be a kérelmet.
Az emberi jogok európai bírósága hosszú érveléssel vezette le, hogy a választottbírósági ítélet vagyoni jogot jelent a kérelmező cégnek és az ítélet végrehajtásának megtagadása megfosztja a BTS társaságot ettől a vagyontól. Az EJEB azt is kiemelte, hogy a szlovák államnak kötelessége végrehajtani a nemzetközi választottbírósági ítéletet. Noha a társaság kártérítésként pontosan azt az összeget kérte, amivel tartozik neki a szlovák állam, az EJEB ennek összegét nem állapította meg, hanem előírta az ítéletben, hogy a felek állapodjanak meg az összegben. Mindemellett megítélt a társaságnak harmincezer eurót a költségei fedezésére.
Forrás: BTS Holding, A.S. v. Slovakia, App. No. 55617/17, Judgment of 30 June 2022, https://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-218080
Írta: Szalai Anikó
Az EJEB újabb ítéletekben mondta ki, hogy a menekültkérelem befogadásának elutasítása jogsértő
