3/2020. BJE

A bírói gyakorlatban nem volt egységes a Btk. 44. § (2) bekezdés a) pontjának az értelmezése, amely előírja, hogy erőszakos többszörös visszaesővel szembeni életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás kizárása kötelező (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés). A jogértelmezési kérdés lényege az volt, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén kötelező-e kizárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét akkor, ha az erőszakos többszörös visszaesést megalapozó bűncselekmény egyébként olyan, amely önmagában nem teszi lehetővé a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabást, mert nem szerepel a Btk. 44. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt bűncselekmények között.

A Kúria a rendszertani és logikai értelmezés helyes alkalmazásával megállapította, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátásból kizárásnak csak a Btk. 44. § (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények miatt lehet helye, ami fakultatív szabályként is kivételt nem tűrő szabály, így a Btk. 44. § (2) bekezdés a) pontjára, azaz a kötelező kizárás esetére is szükségképpen vonatkozik.

A bírói gyakorlat szempontjából a döntés praktikusan azt jelenti, hogy az emberölés alapesetét elkövető erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem, hogy nem kötelező, de nem is lehetséges a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az emberkereskedelem keretében az „elszállásolás” elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése

Értékelheti-e a versenyhatóság az adatvédelmi jogsértést az erőfölénnyel való visszaélés keretében? – Podcast

Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét?

Részben folytatódhat-e az ügy a nemzeti bíróság előtt, ha közben az EU Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban?

XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény

A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria

Mi járhat vissza a fogyasztóknak és a mi a bankoknak a devizahitel szerződések érvénytelenné válása esetén?

A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei

A 2023. évi tisztújítás a Magyar Jogász Egyletben – megalakult a Jelölőbizottság