• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatósága minden esetben a törvényben taxált bűncselekményekre korlátozódik

A Kúria ebben a határozatában a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságát érintő, lényeges kérdésben foglalt állást. Többek között megállapította, hogy az emberölés alapesetét elkövető erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem, hogy nem kötelező, de nem is lehetséges a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

2021-01-05

Büntetőjog Jogalkalmazás Kúria

3/2020. BJE

A bírói gyakorlatban nem volt egységes a Btk. 44. § (2) bekezdés a) pontjának az értelmezése, amely előírja, hogy erőszakos többszörös visszaesővel szembeni életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás kizárása kötelező (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés). A jogértelmezési kérdés lényege az volt, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén kötelező-e kizárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét akkor, ha az erőszakos többszörös visszaesést megalapozó bűncselekmény egyébként olyan, amely önmagában nem teszi lehetővé a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabást, mert nem szerepel a Btk. 44. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt bűncselekmények között.

A Kúria a rendszertani és logikai értelmezés helyes alkalmazásával megállapította, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátásból kizárásnak csak a Btk. 44. § (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények miatt lehet helye, ami fakultatív szabályként is kivételt nem tűrő szabály, így a Btk. 44. § (2) bekezdés a) pontjára, azaz a kötelező kizárás esetére is szükségképpen vonatkozik.

A bírói gyakorlat szempontjából a döntés praktikusan azt jelenti, hogy az emberölés alapesetét elkövető erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem, hogy nem kötelező, de nem is lehetséges a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban
Következő bejegyzés Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelemben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet