• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel egyenértékű, ha legalább negyven év eltelte szükséges a feltételes szabadságra bocsátáshoz

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban negyven év elteltével szabadulhat az elítélt.

2021-10-30

életfogytig tartó szabadságvesztés Emberi Jogok Európai Bírósága Emberi Jogok Európai Egyezménye Jogalkalmazás

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az emberi jogok európai egyezményének kínzást, embertelen és megalázó bánásmódot tiltó 3. cikkébe ütközik az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban negyven év elteltével szabadulhat az elítélt. Erre a következtetésre a második Magyar László-ügyben jutott, amelyben 2021. október végén hirdetett ítéletet.

Magyar Lászlót 2010-ben ítélték ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre, a szabadon bocsátás lehetősége nélkül. 2014-ben az EJEB ezt az egyezmény 3. cikkébe ütközőnek találta (Magyar László k. Magyarország, 73593/10. sz.), amely nyomán a magyar bíróság megváltoztatta az ítéletét akként, hogy negyven év eltelte után megvizsgálható legyen a feltételes szabadságra bocsátás. Ezt követően az elítélt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, azzal érvelve, hogy a negyven év a gyakorlatban olyan hatású, mint ha tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lenne, így sérti az alapvető emberi jogait. Az Alkotmánybíróság előtt az eljárás 2015 óta folyamatban van.

A jelenlegi strasbourgi ügyben Magyar László mellett Bancsók József is felperes, akit 2013-ban ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre emberölés miatt, ugyanúgy legalább negyven letöltendő évvel.

Az EJEB megvizsgálta az európai államok gyakorlatát, és azt találta, hogy a legsúlyosabb büntetés esetén tipikusan huszonöt év után engedélyezik a feltételes szabadságra bocsátás vizsgálatát, ami jelentősen kevesebb, mint a negyven év. A negyven év hatásában olyannak minősül, mint ha nem is lehetne szabadságra bocsátani az elítéltet és ez szembe megy az egyezmény szellemiségével és az EJEB megelőző gyakorlatával.

Forrás: Bancsók and László Magyar (No. 2.) v. Hungary, app nos. 52374/15, 53364/15. 2021. október 28-i ítélet. http://hudoc.echr.coe.int/eng-press?i=003-7165483-9721954

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Döntött a belga alkotmánybíróság: a szólásszabadság nevében nincs többé felségsértés Európában!
Következő bejegyzés A kölcsönös elismerés elve alól kivétel-e, ha a végrehajtó hatóság nem ért egyet a határozatot kibocsátó hatóság által alkalmazott jogi minősítéssel? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet