A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésben

A Velencei Bizottság – egy ukrán ügyben elfogadott – véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól. A közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené.

(VB sürgős jelentés, 2020. december 11.)

A nemzeti alkotmánybíróság mozgásterét érintő jogalkotás itthon is terítéken van évek óta, és általában véve e fórumok gyakorlatát illetően a 2020-as évben igen hangos kritikák jelentek meg. Lengyelország esetében az ún. „eugenikus abortusz” határozat, vagy az orosz alkotmánybíróságnak a 2020-as alkotmánymódosításról mondott véleménye vonatkozásában sokan kritizálták a gyakorlatot, de gondolhatunk a német AB 2020. május 5-i PSPP döntésére is, amelynek fogadtatása kapcsán sokan az uniós integráció bomlasztásával vádolták a német alkotmánybíróságot is. Az alkotmánybíróságok hatásköreit és létezését tényleges jogalkotással befolyásolni kívánó kritika azonban nem történt.

Decemberben viszont a Velencei Bizottság egy ukrán ügyben fogadott el ún. sürgős véleményt, a nemzeti alkotmánybíróságok kritikáját-, illetve a fórumok fékek és ellensúlyok rendszerében betöltött szerepét illetően. Az ügy egy olyan törvényjavaslat-csomag miatt robbant ki, amelyben az ukrán parlament (pozitív jogalkotó) olyan szabályok elfogadását terjesztette elő, amelyek az alkotmánybíróság (negatív jogalkotó) egy döntésének megsemmisítését, és a döntés által normakontroll keretében megsemmisített (büntetőjogi, antikorrupciós) jogszabályok hatályának visszaállítását vonta volna maga után, amellett, hogy a döntésben részt vevő bírák mandátumának is véget vetett volna, megteremtve az új bírák kiválasztásának feltételrendszerét.

A Bizottság véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól (az alkotmány által esetlegesen lehetővé tett felelősségrevonási eljárások kivételével – de az érintett ügyben ilyenről nem volt sző – a Szerző). A vélemény továbbá megfogalmazza, hogy a közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené. A kritika megengedett formája ilyen esetekben az alkotmánybíróság „működésének javítására” szánt intézkedésekre korlátozódik.

Szerző: Sulyok Márton