• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Tisztességtelen-e az adós összes munkabérének és jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését előíró szerződéses kikötés?

Az EUB álláspontja szerint az árukapcsolás tilalma alóli kivételekre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a kölcsön összegétől, esedékességétől és futamidejétől függetlenül, a kölcsön nyújtásának feltételéül szabja az adós összes munkabérének vagy hasonló jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését.

2021-01-13

C-778/18. sz. ügy (2020. október 15.)

Az EUB a banki termékek és szolgáltatások vonatkozásában vizsgálta az árukapcsolás tilalmát. A 2014/17-es irányelv értelmében a csomagban történő értékesítés és az árukapcsolás közötti különbség abban áll, hogy míg az első ügylet során a fogyasztónak lehetősége van külön-külön megkötni a hitelmegállapodást, illetve vásárolni a hitelező által csomag formájában kínált egyéb pénzügyi termékekből vagy szolgáltatásokból, addig a második ügylet esetében a fogyasztónak nincsen ilyen lehetősége.

Az árukapcsolás tilalma alól ugyanakkor az említett irányelv tesz néhány kivételt. Így az irányelv lehetőséget ad a hitelezők számára arra, hogy a fogyasztótól kizárólag az irányelvben meghatározott célból – azaz a hitel visszafizetését vagy törlesztését fedező tőke gyűjtésére, a hitelfelvétel során szükséges források elhelyezésére, vagy a hitelező számára nemteljesítés esetére további biztosíték nyújtására – kérjék fizetési számla vagy betétszámla nyitását. A hitelező számára biztosított ezen lehetőség azonban nem vezethet oda, hogy a hitelező által az adóstól megkövetelt jóváírás meghaladja azt a mértéket, amely a kölcsön visszafizetéséhez, a hitel megszerzéséhez vagy a fizetés elmaradása esetén a hitelező részére további biztosíték nyújtásához szükséges.

Az EUB álláspontja szerint ezért a 2014/17-es irányelv 12. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a kölcsön összegétől, esedékességétől és futamidejétől függetlenül a kölcsön nyújtásának feltételéül szabja az adós összes munkabérének vagy hasonló jövedelmének az e hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését.

Az ítélet magyar nyelven itt érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62018CJ0778&qid=1608473352461&from=HU

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Megyei Szervezet Jogásznapjáról

Hogyan érinti a fogyasztói jogok érvényesítése az ingatlanra vezetett végrehajtást? – Podcast

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Previous Post: « A szerződéskötés körében elvárható gondosság kiterjed arra, hogy a fogyasztónak nem minősülő szerződő fél a szerződést elolvassa
Next Post: AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in