• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik – az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany

A Kúria kiemelte, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti.
Ezzel összefügésben a Kúria rámutatott arra is, hogy az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

2023-10-03

A perbeli tényállás szerint a végrehajtó az ingatlan árverési jegyzőkönyve alapján a felperes mint egyéni vállalkozó tulajdonjogának a bejegyzését kérte a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségére, árverési vétel jogcímen. Az alperes (földhivatal) határozatával a kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy egyéni vállalkozó önállóan nem jogképes, nem jogi személy, saját neve alatt jogot nem szerezhet, csak magánszemélyként vagy egyéni cégként.

A törvényszék mint elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság indokolásában rögzítette, a megkeresés az egyéni vállalkozó vevő tulajdonjogának a bejegyzésére irányult, az árverési vevő személyét egyéni vállalkozó megnevezéssel (e.v. toldattal) adta meg. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog a természetes személy megkeresés szerinti egyéni vállalkozói minőségének feltüntetésével nem jegyezhető be.

A Kúria indokolásában kifejtette, hogy a jogi szabályozás egyértelmű abban a tekintetben, hogy az egyéni vállalkozó nem jogi személy, hanem természetes személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet végez. Ezen minőségén az sem változtat, ha az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége körében vásárol ingatlant.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Következésképpen a felperes nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint természetes személy – ebből adódóan pedig természetes személyazonosító adatai feltüntetésével – jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

A jogeset száma: BH 2023. 142. (Kúria Kfv.III.37.793/2022/5.)

Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9

Szerző: Nagy Álmos Lukács

közjegyzőhelyettes, magánjogi szakreferens, Magyar Jogász Egylet

További híreink

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

Previous Post: «2023. Évi Tisztújítás TISZTÚJÍTÁS – A Jelölőbizottság felhívása tisztségviselők ajánlására
Next Post: Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in