• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Az előkészítő ülésen tett vádlotti beismerő vallomás jegyzőkönyvezésének követelményei

A Kúria BH2022. 120. számon közzétett határozata a rövidített jegyzőkönyv vonatkozásában állapít meg abszolút eljárási szabálysértést és – ezen keresztül – felülvizsgálati okot.

2022-06-27

beismerő vallomás büntetőeljárás előkészítő ülés Jogalkalmazás

A 2017. évi büntetőeljárási törvény hatályba lépésével új, és a joggyakorlatban azóta nagy jelentőségre szert tett jogintézményként jelent meg a – tárgyalást megelőzően, kötelezően tartandó – előkészítő ülés. Ha a vádlott az előkészítő ülésen a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tesz és a tárgyaláshoz fűződő jogáról lemond, akkor a bíróság a vádban foglalt tényállás elfogadásával, további bizonyítás felvétele nélkül állapítja meg a terhelt bűnösségét, és hoz ennek megfelelően ítéletet. Az előkészítő ülés újdonsága okán a Jogász Egylet honlapján is több cikkünkben foglalkoztunk az azóta formálódó, sőt, alkotmánybírósági eljárást is indukáló joggyakorlattal (pl.: https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-buntetoeljarasi-torveny-szerinti-elokeszito-ules-torvenyi-felteteleit-es-a-biro-partatlansaganak-kovetelmenyet-vizsgalta-az-alkotmanybirosag/, https://jogaszegylet.hu/jogelet/az-elokeszito-ulesen-tett-un-mertekes-ugyeszi-inditvany-es-a-hatranyosabb-buntetes-eljarasjogi-tilalma/, https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-foglalkozastol-vegleges-hatalyu-kotelezo-eltiltas-alkalmazasahoz-bocsatott-ki-ket-bunteto-kollegiumi-velemenyt-a-kuria/).

A Kúria BH2022. 120. számon közzétett eseti döntése az előkészítő ülés szempontjából kiemelkedő jelentőségű vádlotti beismerő nyilatkozat – garanciális szempontból is fontos – jegyzőkönyvezésének kérdésével foglalkozik. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen elfogadta a vádlott beismerő vallomását, ítéletében ez alapján kimondta a vádlott bűnösségét, majd miután a határozat első fokon jogerőre emelkedett, a Be. 445. § (8) bekezdése alapján rövidített jegyzőkönyvet készített, amely nem tartalmazta a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, hanem csak az azt elfogadó végzés indokolásában utalt arra, hogy a vádlott egyébként a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz fűződő jogáról lemondott.

A Kúria a jogerős ítéletet felülvizsgáló határozatában a rövidített jegyzőkönyv készítésével összefüggésben a Be. 445. § (2) bekezdés a) pontját értelmezte, amely előírja, hogy a jegyőzkönyvnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmények menetét és az azok során történteket. E szerint  a jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie annak is, hogy   az eljárásban résztvevők az eljárási szabályokat megtartották-e.

Ezzel összefüggésben a BH megállapítja, hogy a vádlott beismerő nyilatkozatának és a tárgyalásról való lemondásának jegyzőkönyvben történő rögzítése nem mellőzhető, és azt nem pótolja a beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló végzés olyan tartalmú indokolása, amely a nyilatkozat meglétére utal. Ahhoz, hogy az előkészítő ülésen való döntéshozatallal kapcsolatos garanciális szabályok megtartását ellenőrizni lehessen, a rövidített jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell 1) a vádlott általános és – az előkészítő ülésre vonatkozó – speciális figyelmeztetéseit [Be. 185. § (1) bekezdés és 500. § (2) bekezdés], 2) a vádlott figyelmeztetésekre adott válaszát, 3) a bűnösséget beismerő nyilatkozatát és 4) a tárgyalásról való lemondását. Mivel a konkrét ügyben az elsőfokú bíróság ezek rögzítését elmulasztotta, ezért úgy kell tekinteni, hogy a beismerő vallomás nem állt a rendelkezésére. A beismerő vallomás hiányában pedig nem volt lehetősége azt végzéssel elfogadni, ami a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés, így az ítélet mérlegelést nem tűrő hatályon kívül helyezéséhez és az elsőfokú eljárás megismétléséhez vezet.

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését előíró, a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjának törvénybe iktatásával, és az annak hátterében folyó alkotmánybírósági eljárással ebben a cikkünkben (https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-fellebbviteli-felulbiralat-terjedelme-es-a-tisztesseges-eljarashoz-valo-jog-osszefuggesei-a-buntetoeljarasban/) foglalkoztunk. A kérdés garanciális jelentőségét – most a jegyzőkönyvezés nézőpontjából – a Kúria friss döntése is alátámasztja.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Megjelent a Magyar Jog áprilisi tematikus száma

KONFERENCIA MEGHÍVÓ (Mádl Ferenc Intézet és MJE)

Előző bejegyzés « A Nemzetközi Zöldkártya Rendszer a változó világban
Következő bejegyzés Az EJEB megakadályozta az illegállis határátlépőket szállító repülőgép felszállását és egy marokkói katona kivégzését »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet | Look & Feel