A 2017. évi büntetőeljárási törvény hatályba lépésével új, és a joggyakorlatban azóta nagy jelentőségre szert tett jogintézményként jelent meg a – tárgyalást megelőzően, kötelezően tartandó – előkészítő ülés. Ha a vádlott az előkészítő ülésen a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tesz és a tárgyaláshoz fűződő jogáról lemond, akkor a bíróság a vádban foglalt tényállás elfogadásával, további bizonyítás felvétele nélkül állapítja meg a terhelt bűnösségét, és hoz ennek megfelelően ítéletet. Az előkészítő ülés újdonsága okán a Jogász Egylet honlapján is több cikkünkben foglalkoztunk az azóta formálódó, sőt, alkotmánybírósági eljárást is indukáló joggyakorlattal (pl.: https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-buntetoeljarasi-torveny-szerinti-elokeszito-ules-torvenyi-felteteleit-es-a-biro-partatlansaganak-kovetelmenyet-vizsgalta-az-alkotmanybirosag/, https://jogaszegylet.hu/jogelet/az-elokeszito-ulesen-tett-un-mertekes-ugyeszi-inditvany-es-a-hatranyosabb-buntetes-eljarasjogi-tilalma/, https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-foglalkozastol-vegleges-hatalyu-kotelezo-eltiltas-alkalmazasahoz-bocsatott-ki-ket-bunteto-kollegiumi-velemenyt-a-kuria/).
A Kúria BH2022. 120. számon közzétett eseti döntése az előkészítő ülés szempontjából kiemelkedő jelentőségű vádlotti beismerő nyilatkozat – garanciális szempontból is fontos – jegyzőkönyvezésének kérdésével foglalkozik. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen elfogadta a vádlott beismerő vallomását, ítéletében ez alapján kimondta a vádlott bűnösségét, majd miután a határozat első fokon jogerőre emelkedett, a Be. 445. § (8) bekezdése alapján rövidített jegyzőkönyvet készített, amely nem tartalmazta a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, hanem csak az azt elfogadó végzés indokolásában utalt arra, hogy a vádlott egyébként a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz fűződő jogáról lemondott.
A Kúria a jogerős ítéletet felülvizsgáló határozatában a rövidített jegyzőkönyv készítésével összefüggésben a Be. 445. § (2) bekezdés a) pontját értelmezte, amely előírja, hogy a jegyőzkönyvnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmények menetét és az azok során történteket. E szerint a jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie annak is, hogy az eljárásban résztvevők az eljárási szabályokat megtartották-e.
Ezzel összefüggésben a BH megállapítja, hogy a vádlott beismerő nyilatkozatának és a tárgyalásról való lemondásának jegyzőkönyvben történő rögzítése nem mellőzhető, és azt nem pótolja a beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló végzés olyan tartalmú indokolása, amely a nyilatkozat meglétére utal. Ahhoz, hogy az előkészítő ülésen való döntéshozatallal kapcsolatos garanciális szabályok megtartását ellenőrizni lehessen, a rövidített jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell 1) a vádlott általános és – az előkészítő ülésre vonatkozó – speciális figyelmeztetéseit [Be. 185. § (1) bekezdés és 500. § (2) bekezdés], 2) a vádlott figyelmeztetésekre adott válaszát, 3) a bűnösséget beismerő nyilatkozatát és 4) a tárgyalásról való lemondását. Mivel a konkrét ügyben az elsőfokú bíróság ezek rögzítését elmulasztotta, ezért úgy kell tekinteni, hogy a beismerő vallomás nem állt a rendelkezésére. A beismerő vallomás hiányában pedig nem volt lehetősége azt végzéssel elfogadni, ami a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés, így az ítélet mérlegelést nem tűrő hatályon kívül helyezéséhez és az elsőfokú eljárás megismétléséhez vezet.
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését előíró, a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjának törvénybe iktatásával, és az annak hátterében folyó alkotmánybírósági eljárással ebben a cikkünkben (https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-fellebbviteli-felulbiralat-terjedelme-es-a-tisztesseges-eljarashoz-valo-jog-osszefuggesei-a-buntetoeljarasban/) foglalkoztunk. A kérdés garanciális jelentőségét – most a jegyzőkönyvezés nézőpontjából – a Kúria friss döntése is alátámasztja.
Szerző: Szomora Zsolt
