• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Devizában nyilvántartott hitelek: a tisztességtelen szerződési feltétel helyettesítése

A svájci frank alapú hitelszerződések tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó részét a lengyel bíróság semmissé nyilvánította és a feltételt a nemzeti jog egyik diszpozitív rendelkezésével helyettesítette a szerződő magánszemély kérése ellenére. A lengyel bíróság előzetes döntéshozatali kérelme az Európai Unió Bírósága előtt ennek a jogszerűségére irányult.

2022-10-04

deviza EU Európai Unió Bírósága hitel jelzáloghitel Külföld tisztességtelen szerződési feltétel

Lengyelországban több fogyasztó igényelt svájci frankban (CHF) nyilvántartott jelzáloghitelt ingatlanvásárlás céljából. A banki gyakorlatnak megfelelően ezeket a hiteleket lényegében svájci frankban tartották nyilván és lengyel złotyban (PLN) bocsátották a fogyasztók rendelkezésére, a CHF PLN-ben meghatározott vételi árfolyamának alkalmazásával. A gond abból származott, hogy a havi törlesztőrészletek visszafizetésekor az átváltási ár a CHF PLN-ben meghatározott eladási árfolyamának felelt meg.

Az ilyen típusú hitelt felvevők közül többen a varsó-śródmieściei kerületi bírósághoz fordultak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv alapján, annak megállapítása érdekében. Valamennyien az átváltási mechanizmusra vonatkozó, a hitelszerződésük szerves részét képező feltételeket tartották tisztességtelenek.

Ebben az ügyben a lengyel bíróság azért fordult az Európai Unió Bíróságához, mert választ várt arra a kérdésre, hogy az idevonatkozó irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság a semmissé nyilvánított feltételt akár a felek szándéknyilatkozatainak értelmezésével, akár a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel helyett a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezését alkalmazva helyettesíti. A lengyel bíróság azt is kérdezte a Bíróságtól, hogy a tisztességtelen feltétel elhagyása keretében a nemzeti bíróság szorítkozhat-e csupán a feltétel ténylegesen tisztességtelen részének törlésére, vagy ellenkezőleg, a teljes feltételt törölnie kell. 

Nemrégiben hozott ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a nemzeti bíróságnak megvan az a kivételes lehetősége, hogy a semmissé nyilvánított feltételt valamely diszpozitív nemzeti rendelkezéssel helyettesítse. Ez a lehetőség azonban korlátozott, mert csak akkor alkalmazható, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződést egészében érvénytelenítse, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következményeknek tenné ki.

Ítéletében az Európai Unió Bírósága nyomatékosan megállapította, hogy az irányelv nem teszi lehetővé olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat alkalmazását, amely szerint a nemzeti bíróság, miután megállapította a fogyasztói szerződésben szereplő olyan tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi, a semmissé nyilvánított feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti, még abban az esetben is, ha a fogyasztó ezt a megoldást ellenzi.

A Bíróság ítéletében rámutatott arra is, hogy az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, ami szerint a nemzeti bíróság kizárólag a feltétel ténylegesen tisztességtelen részét törölheti, aminek következtében e feltétel részben érvényes marad, már amennyiben az ilyen törlés a feltétel tartalmának lényegét érintő megváltoztatását eredményezi. Harmadsorban a Bíróság megállapította, hogy a fogyasztó jogaira vonatkozó elévülési idő csak akkor egyeztethető össze az uniós joggal, ha a fogyasztónak lehetősége volt jogai megismerésére azt megelőzően, hogy e határidő elkezdődött vagy lejárt volna.

A fentiekből következik, hogy az uniós joggal ellentétes az ilyen gyakorlatot lehetővé tevő nemzeti ítélkezési gyakorlat.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-80/21–C-82/21. sz. egyesített ügyekben | D. B. P. és társai (Devizában nyilvántartott jelzáloghitel), ECLI:EU:C:2022:646

Írta: Szalai Anikó

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « ŐSZI ÖTÖS – kreditpontos munkajogi előadás-sorozat
Következő bejegyzés A járulékos közigazgatási cselekmény Kp. szerinti fogalmát értelmezte a Kúria »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet