Érdekes ügyben hozott döntést a belga alkotmánybíróság. Részben az ügy jellege, hogy tudniillik egy monarchia esetében hogyan alkalmazhatóak az uralkodót sértő megjegyzésekre vonatkozó különösen szigorú, történetileg fennmaradt büntetőjogi szabályok, részben annak háttere, ugyanis európai elfogató parancs végrehajtása miatt került sor a döntésre, valójában nem a belga, hanem a spanyol uralkodót célozták a sértő megjegyzések, különösen izgalmassá teszik a jogesetet.
A belga alkotmánybíróság az ítélete rendelkező részében úgy döntött, hogy a szólásszabadság védelmével ellentétes az az 1847-es belga törvény, amely az uralkodó elleni sértő megjegyzéseket magának megengedő elkövetőt fél évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel és 300-tól 3000 frankig terjedő pénzbüntetéssel sújtja; különösen, ha ezek a megjegyzések egyébként egy közérdeklődésre számot tartó közvitában hangzanak el nyilvánosan.
Az ítélete indokolásában a büntetést aránytalanul súlyosnak ítéli az alkotmánybíróság, nem látja indokoltnak, hogy az uralkodó jóhíre más személyekétől ilyen fokú eltéréssel képezze védelem tárgyát, továbbá nem lát más olyan elengedhetetlen társadalmi indokot, amely szükségessé tenne ilyen szigorú büntetőjogi szabályozást a szólásszabadság korlátozásával.
Túl azon tehát, hogy az ítélet egy hagyományos, történetileg fennmaradt szabályozás alkalmazását utasítja vissza a modern, alkotmányos szabadságjogok védelme okán, az ítéletet az is különösen érdekessé teszi, hogy nem a belga, hanem a spanyol uralkodó ellen elkövetett cselekmény tette szükségessé az 1847-es belga szabályozás vizsgálatát. Valtonyc nevű rapper ellen indult ugyanis eljárás eredetileg Spanyolországban, ahol a katalán származású művészt a spanyol bíróságok három és fél év börtönbüntetésre ítélték a dalaiban a „Korona ellen elkövetett sértések” miatt. A rapper közben Belgiumba menekült, ugyanakkor 2018 májusában európai elfogató parancsot adott ki a spanyol igazságszolgáltatás ellene. Ezen elfogató parancs végrehajtása során vizsgálta a belga, Gand-i Fellebbviteli Bíróság a kettős büntethetőség feltételét.
E fellebbviteli bíróság döntött úgy, hogy az eljárást felfüggesztve alkotmányjogi indítványt terjeszt be a belga alkotmánybíróság elé. Belgiumban ugyanis, ahogyan az elfogató parancsot kiadó Spanyolországban is – hiszen mindkét állam monarchia – a törvény büntetni rendeli a felségsértést, így tulajdonképpen fennáll a feltétel: az elfogató parancs kiadásának alapjául szolgáló cselekmény a kiadó ország joga szerint is bűncselekménynek minősül. Ugyanakkor, ahogyan ezt az alkotmánybírósági ítélet ki is mondta, alapos volt a gyanú arra, hogy egy ilyen „régi” törvény jelen alkotmányos követelmények közötti alkalmazása lehetséges-e még. A felségsértés tehát a belga alkotmánybíróság szerint már nem lehet – legalábbis nem ilyen súlyosan – üldözendő cselekmény, és nem csupán a belga, hanem az európai igazságszolgáltatási együttműködés következményei szerint, belga nézőpontból a spanyol király tekintetében sem.
Forrás (kép és szöveg): https://www.lalibre.be/belgique/politique-belge/2021/10/28/le-crime-de-lese-majeste-viole-la-liberte-dexpression-selon-la-cour-constitutionnelle-ZGZV3BT5XNDFLOUWON6MBWKXXM/
Szerző: Kruzslicz Péter
Célokról, eszközökről, módszerekről és kihívásokról – Az alapjogi bíráskodás módszertani kérdései