• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

EUB: A menedékjog iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az érintett kérelmét Norvégia már elutasította

Az EUB szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az ugyanazon érintett által benyújtott korábbi menedékjog iránti kérelmet Norvégia elutasította, ugyanis e harmadik állam, még ha részben részt is vesz a közös európai menekültügyi rendszerben, nem tekinthető tagállamnak.

2021-05-28

EUB Jogalkalmazás Külföld menedékjog iránti kérelem

L. R. iráni állampolgár 2008-ban menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Norvégiában, amit azonban a norvég hatóság elutasított és őt átadták az iráni hatóságoknak. 2014-ben L. R. új kérelmet nyújtott be, ezúttal Németországban. Norvégia részben részt vesz a közös európai menekültügyi rendszerben és végrehajtja a Dublin III. rendeletet, amely a nemzetközi védelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározását szabályozza. A német állam erre tekintettel kapcsolatba lépett a norvég hatóságokkal és kérték, hogy vegyék át L. R. ügyét. Norvégia ezt megtagadta, mivel úgy találták, hogy a Dublin III: rendelet alapján már nem ők a felelősek a kérelem megvizsgálásáért. Ezután a német hatóságok elutasították a kérelmet, mivel azt második kérelemnek ítélték, tehát nem találtak elegendő okot a vizsgálat újbóli lefolytatásához.

L. R. kérelemmel fordult a német bírósághoz (Schleswig-Holsteinisches Verwaltungsgericht) a határozattal szemben, amely bíróság előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához annak meghatározása érdekében, hogy mi minősül „ismételt kérelemnek” a 2013/32. sz. irányelv alapján. A német bíróság kijelenti, hogy a hivatkozott rendelet alapján „későbbi kérelemnek” csak akkor minősül egy kérelem, ha a megelőzőt és azt is az Unió területén nyújtották be, azonban álláspontja szerint ezt az irányelvet tágan kell értelmezni, mivel a közös európai menekültügyi rendszerben Izland és Norvégia is részt vesz.

Az EU Bírósága nem értett egyet a kiterjesztő értelmezéssel, ítélete szerint az irányelv rendelkezései az Unió tagállamaira alkalmazhatóak és az EU és Norvégia közötti megállapodás e tekintetben nem releváns. Norvégia csak végrehajtó állama a Dublin III. rendelet bizonyos rendelkezéseinek, de nem rá nem vonatkozik az említett vagy más eljárási irányelv, így például az ún. minősítési irányelv.

Forrás: C-8/20. sz. ügy, L. R. kontra Bundesrepublik Deutschland, ECLI:EU:C:2021:404

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=241463&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=7095679

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A hatóságok által, a COVID-19 járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás nem minősül házi őrizetnek az EJEB szerint
Következő bejegyzés Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúi »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet