• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Hány szokásos tartózkodási helye lehet valakinek?

A párizsi fellebbviteli bíróság fordult az Európai Bírósághoz annak eldöntése érdekében, hogy rendelkezhet-e egyszerre két szokásos tartózkodási hellyel a két tagállamban a pert indító férfi, és amennyiben igen, úgy mindkét tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek-e a házasság felbontásának ügyében.

2021-12-14

EUB Jogalkalmazás Külföld tartózkodási hely

Egy házasság felbontása kapcsán vetődött fel az a kérdés, hogy hány tartózkodási hellyel rendelkezhet valaki. Egy francia férfi és egy ír nő esetében mindennek azért volt jelentősége, mert eldöntésre várt, hogy a francia vagy az ír bíróság illetékességébe tartozhat a valóperük lefolytatása. A házasságot Írországban kötötték 1994-ben, és annak felbontására irányuló kérelmet 2018-ban nyújtott be a férj, aki házastársával és gyerekeivel 1999 óta Írországban élt, ám heti rendszerességgel utazott Franciaországba. (Időközben valamennyi gyerek nagykorú lett.) A férfi saját megítélése szerint ténylegesen két tartózkodási hellyel rendelkezik. A párizsi bíróság azt követően, hogy a férj oda benyújtotta a házasság felbontására irányuló kérelmet, megállapította, hogy nem rendelkezik joghatósággal a házastársak házasságának felbontását érintő határozathozatalban.

A párizsi fellebbviteli bíróság az Európai Unió Bírósághoz fordult annak eldöntése érdekében, hogy rendelkezhet-e egyszerre két szokásos tartózkodási hellyel e két tagállamban a pert indító férfi, és amennyiben igen, úgy mindkét tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek-e a házasság felbontásának ügyében?

A Bíróság álláspontja szerint a döntés szempontjából releváns „Brüsszel IIaˮ rendelet nem határozza meg a „szokásos tartózkodási hely” fogalmát, és e tekintetben nem tartalmaz a tagállamok jogára való kifejezett hivatkozást. A Bíróság ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az idézett rendelkezés nem veszi figyelembe, hogy egy személy egyidejűleg több szokásos tartózkodási hellyel vagy több helyen található szokásos tartózkodási hellyel is rendelkezhet.

A jogbiztonságot sértené – állapította meg a Bíróság –, ha eleve nehézségekbe ütközik ilyen esetekben a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása. A Bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy bár egy személy egyidejűleg több tartózkodási hellyel is rendelkezhet, mégis egy adott időpontban a „Brüsszel IIaˮ rendelet értelmében véve csupán egyetlen szokásos tartózkodási hellyel. A Bíróság értelmezése szerint kizárólag azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal a házassági kötelék felbontása iránti kérelem elbírálására, amelynek területén e szokásos tartózkodási hely található. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell az adott ügyet jellemző valamennyi ténykörülmény alapján megvizsgálnia, hogy ilyen esetben a több tartózkodási helyből melyik minősül a szokásos tartózkodási helynek.

Forrás: A C-289/20. sz. ügyben hozott ítélet, (Házastárs szokásos tartózkodási helye – Házasság felbontása), 211/21. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2021. november 25.

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Az Egyenesen Strasbourgból Podcast eheti témája: az ideiglenes intézkedések bírósági gyakorlata Mikhail Szaakasvili volt grúz államfő ügye kapcsán
Következő bejegyzés Jövő év januárjától szigorodnak az állatok védelmére irányuló büntetőjogi szabályok »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet