• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Jövő év januárjától szigorodnak az állatok védelmére irányuló büntetőjogi szabályok

A Btk. módosításán túl a törvény a büntetőeljárás és az állatvédelmi hatósági ellenőrzés kapcsolatát is tisztázza.

2021-12-15

állatok védelme Büntetőjog Jogalkotás Jogélet környezet és természet elleni bűncselekmények

A 2021. évi CXXVIII. törvény jelentős módosításokat tesz a Btk. XXIII. Fejezetében, a környezet és a természet elleni bűncselekmények körében. A törvény indokolása szerint az utóbbi időszak természetvédelmi, állatvédelmi tapasztalatai, új elkövetési módok tipikussá válása és a közvélemény felháborodását kiváltó esetek elszaporodása teszi szükségessé a szabályozás szigorítását.

A novella érinti a természetkárosítás tényállását: a Btk. 242. § (2) bekezdésében meghatározott, a jelentős mértékű vagy a fajállományt veszélyeztető pusztítással azonos szintű, új minősített esetként határozza meg, ha azt méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével, több állat életét veszélyeztetve követik el. Kiemelendő, hogy ez az elkövetési mód – a veszélyeztető eredménye mellett – egyetlen védett egyed elpusztítása esetén is megalapozza a minősített eset megállapíthatóságát. Újonnan büntetendővé válik a minősített esetekre irányuló előkészület is.

A méreg alkalmazása az állatkínzás esetében is új minősítő körülményként jelenik meg [Btk. 244. § (3) bek. a) pont], és a méreg alkalmazására irányuló előkészület szintén büntetendővé válik [(5) bek.]. Szintén új minősített eset az állatkínzás nagy nyilvánosság előtti elkövetése [Btk. 244. § (2) bek. c) pont], amellyel a törvényjavaslatot jegyző képviselők kifejezetten az interneten sugárzott állatkínzási esetekkel szemben kívánnak szigorúbban fellépni. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés kapcsán ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az ilyen felvételek puszta közzététele nem valósítja meg a bűncselekményt, tettesnek csak az tekinthető, aki annak tudatában követi el az állatkínzást, hogy azt a nagy nyilvánosság felé közvetítik vagy közvetíteni fogják. A törvényjavaslat indokolása a közvélemény felháborodását a kriminalizáció általános okaként említi, ezért mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a felháborodást széleskörben kiváltó sajtótudósítások semmilyen körülmények között sem alapozzák meg a nagy nyilvánosság előtti elkövetésért való felelősséget.

A Büntető Törvénykönyv bűnismétlési kategóriáinak körében teljesen új megoldásnak tekinthető az a minősítő körülmény, amely az állatkínzás vagy a tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt elítélt fokozott felelősségét alapozza meg, ha az elítélést követő két éven belül követi el a bűncselekmény [Btk. 244. § (2) bek. e) pont]. Ez a speciális bűnismétlő a Btk. rendszerében ugyanis még nem tekinthető visszaesőnek, a (különös) visszaeséshez az szükséges, hogy az első állatkínzási cselekménye miatt is végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék. A különös visszaesés pedig még súlyosabban minősíti a bűncselekményt [Btk. 244. § (3) bek. b) pont]. A novella szigorúbban lép fel a szaporító telepeken tapasztalható tömeges (tíznél nagyobb számú állatot érintő) elkövetéssel szemben [Btk. 244. § (4) bek.].

A különös visszaesői minőség a tiltott állatviadal szervezése esetén is minősítő körülmény lett [Btk. 247. § (3) bek.]. Merőben új az a rendelkezés, amely a tiltott állatviadalon résztvevő személyt is bünteti [Btk. 247. § (1a) bek.].

A novella indokolása kiemeli, hogy a büntetőeljárások, a jogerős elítélés után is szükséges lehet az állatvédelmi hatósági ellenőrzések lefolytatása és az elítéltnek az állattartástól való eltiltása (ami egyébként nem büntetőjogi, hanem közigazgatási szankció). Ennek érdekében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása előírja, hogy a bíróságtól érkező értesítés esetén az állatvédelmi hatóságnak le kell folytatnia a hatósági ellenőrzést.

A novella rendezi az állatok lefoglalásával és elkobzásuk végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket is, a büntetőeljárási törvény és a Bv. törvény módosításával.

A novella büntetőjogi rendelkezései 2022. január 1-jén lépnek hatályba.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Hány szokásos tartózkodási helye lehet valakinek?
Következő bejegyzés Podcast sorozatunk első évada záró epizódjának témái: főtanácsnoki indítvány a lengyel-magyar kereset és a Facebook adatvédelmi ügyében, valamint a határon átnyúló családi kapcsolatok egyes kérdései »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet