Az úgynevezett “kapuőr” (gatekeeper) szolgáltatók (ügyvédek, közjegyzők, bizalmi vagyonkezelők, bankok, székhely szolgáltatók stb.) azok, akik elsőként lépnek egy tranzakció vagy ügylet kapcsán az ügyféllel és főleg a pénzével közvetlen kapcsolatba.
A bűnözés és annak sziámi iker párja: a pénzmosás a világ nemzeti össztermékének 4-12 százalékát vonja ki a közteherviselés alól. Ezt a többletterhet jelent a társadalom adó és járulék fizető része. A globális összefogás 35 évvel ezelőtt indult el és szinte az egész világon kötelező elvek és általánosan elfogadott módszertanok léteznek. Ezek egyike a tényleges tulajdonos vizsgálata az ügyfél azonosításakor. Most ennek a frissítésére került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium (idén már PM) illetékes főosztályának szakmai támogatásával.
A szolgáltatói felügyeletek (bankfelügyelet, ügyvédi közjegyzői, könyvvizsgálói kamarák és más hasonló testületek) több körben tanácskoztak és a területért felelős főosztály együttműködése mellett alakították ki az itt olvasható dokumentumot.
Reméljük, ez segíti a pénzmosás megelőzési normák hatálya alá tartozó jogász kollégák napi működését.
A Magyar Jogász Egylet főtitkára dr. Réti László üdvözölte az útmutató megszületését. Rámutatott arra, hogy ez egy fontos, de csak kezdőlépés. A hatékony megfelelés csak úgy lesz lehetséges, ha a szabályozók és a felügyeletek (kamarák) kialakítják a jogászbarát informatikai elemeket: felületeket, interoperábilis háttereket, alkalmas technológiákat. Kialakítják az ügyfél titkok megtartásának megbízható szervezeti hatósági rendszereit.
A hatékonyságot (azaz a „kifehéredést”) pedig az segíti a legjobban, ha ezek technológiák a jogászi hivatásrendekben a tagok számára ingyenesek, és/vagy olcsók, lehetőleg automatizáltak és nem növelik, hanem csökkentik a „kapuőrök”, azaz jogász kollégák adminisztratív terheit – fejezte be kommentárját a főtitkár.