• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Igazságügyi reform Szlovákiában

2020. december 9-én igazságügyi reformcsomagot fogadott el a szlovák parlament. A módosítások legmélyebben a szlovák alkotmánybíróságot érintik.

2021-01-04

alkotmánybíróság alkotmánymódosítás igazságszolgáltatás Jogalkotás Külföld Szlovákia

2020. december 9-én igazságügyi reformcsomagot fogadott el a szlovák parlament, amely érintette az Alkotmánybíróságot, a bírák jogállását, az Országos Bírói Tanács összetételét és hatáskörét, valamint az új, pozsonyi székhelyű Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását.

A legmélyebben a szlovák Alkotmánybíróságot érintő módosítások többek között megszüntetik az AB hatáskörét az alkotmánymódosítás alkotmánnyal való összhangjának vizsgálatára, változik az alkotmánybírák megválasztásához szükséges parlamenti többség, valamint a megbízatás időtartama, illetve a bírák vagyoni helyzetét érintő átvilágítási szabályozás is bevezetésre kerül. Az alkotmánybírók kiválasztását illetően bővül az államfő hatásköre, aki patthelyzet esetén, ha a parlament nem választ meg kellő számú jelöltet, saját belátása szerint nevezheti majd ki az alkotmánybírókat.

Ugyancsak megváltozna az Országos Bírói Tanács szerkezete. Az alkotmányban rögzítenék, hogy a testületnek tagjai lehetnek olyan személyek is, akiknek nincs bírói kinevezése.

A törvény megszüntetné az általános törvényszékek bíróinak a döntéseire vonatkozó mentelmi jogot, az ún. döntési immunitást. A tárca bevezetné, hogy a bírók esetében mindig nyitott legyen a büntetőjogi felelősségre vonhatóság lehetősége, ne csak akkor, ha bűncselekményt követnek el. A reform keretében  bevezetik a „jog elferdítése” nevű büntetőjogi kategóriát, ami lényegében akkor állna fenn, ha a bíró nyilvánvalóan önkényes döntést hoz. Az ilyen esetek büntethetőségével az összes ítéletre vonatkozóan megszűnne a mentelmi jog.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jogállása a Legfelsőbb Bíróságéhoz hasonló, közigazgatási ügyekben határozna, illetve a bírák, ügyészek és bizonyos más jogászi hivatásokat betöltő személyek fegyelmi vétségeivel kapcsolatban is dönthetne. Ugyancsak ez a bíróság vizsgálná első körben a választási panaszokat is, amelyekről jelenleg az AB-nek kell határoznia. A módosítással tehermentesítenék az AB-t, de egyben kétlépcsőssé válna az ilyen panaszok bírósági eljárása, hiszen a közigazgatási törvényszék döntése után még mindig az AB-hez is lehetne fordulni.

A reformmal kapcsolatosan Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró számos aggályt vetett fel.

A módosítás hátterében az a tavalyi vita áll, amelynek nyitányaként 2019 januárjában a szlovák alkotmánybíróság az alkotmány tényleges magvával (material core) való összeütközés miatt megsemmisített egy igazságszolgáltatással (bírák szakmai „átvilágításával” – judicial vetting) összefüggő alkotmánymódosítást.

Szerzők: Sulyok Márton – Trócsányi László

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Franciaország: továbbra sem egyértelmű az izraeli termékek elleni bojkottal kapcsolatos kormányzati álláspont
Következő bejegyzés Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet