A hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény (Ht.) alapvető, nagy terjedelmű módosításával összefüggésben a 2021. II. törvény a hulladékgazdálkodás rendje megsértésnek büntető törvényi tényállását is jelentősen átalakította (Btk. 248. §). A hulladék Btk.-beli fogalma korábban a Ht.-hez képest megszorítást alkalmazott, a bűncselekmény elkövetési tárgya ugyanis csak az olyan hulladék lehetett, amely az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas volt [a Btk. korábban hatályban volt 248. § (4) bek. a) pontja]. Az új büntetőjogi szabályozás ezt a megszorítást elvetette, ezáltal a törvényi tényállás tisztán blankettáris alakzatának alkalmazási körét bővítette, figyelemmel a Ht. igazgatási előírásaira is: a nyilvántartásba vétel, a bejelentés vagy az engedély nélküli, illetve az engedély kereteit túllépő hulladékgazdálkodási tevékenység önmagában, a hulladék veszélyeztető potenciáljának külön bizonyítása nélkül büntetendővé vált [Btk. 248. § (1) bek. a) pont].
Ugyanígy önmagában büntetendővé vált az engedély nélküli hulladéklerakás, ha azt jelentős mennyiségű hulladékra követik el. A Btk. ezen fordulathoz értelmező rendelkezést is kapcsolt: jelentős mennyiség az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék, továbbá a minősített esetet megvalósító különösen jelentős mennyiség ennek a tízszerese [Btk. 248. § (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont, (6) bek. c) és d) pont]. A minősített esetek köre ennek megfelelően bővült: már nem csak veszélyes hulladék, de a különösen jelenős mennyiségű hulladék is minősítő körülményt valósít meg, továbbá új minősítő körülmény a különös visszaesőként való elkövetés [Btk. 248. § (3) bek.]. A jelentős mennyiséget el nem érő hulladék esetén ugyanakkor továbbra is tényállási elem a fent körülírt veszélyeztetésre alkalmasság [Btk. 248. § (2) bek a) pont].
A gondatlan magatartások továbbra is büntetendők. Ezekkel kapcsolatban azonban tisztázásra szorul egy nem kellően pontos, új utaló rendelkezés. A Btk. 248. § (5) bekezdés b) pontja szerint a (3) bekezdésben írt minősített esetek gondatlan elkövetése is büntetendő. Ezt azonban meg kell szorítani, a minősítő körülmények közül ugyanis az előzőleg is említett különös visszaesőként elkövetés fogalmilag kizárja a gondatlan magatartások relevanciáját. A Btk. a visszaesés bármilyen formáját továbbra is kizárólag szándékos elkövetésekhez köti [Btk. 459. § (1) bek. 31. pont].
Az újonnan kriminalizált alapeseti magatartások és az új minősített esetek visszaható hatállyal nem alkalmazhatók, ezért a most induló büntetőeljárásokban kardinális kérdés lesz az elkövetési idő meghatározása (pl. illegális szemétlerakás esetén). Ennek bizonyítására vonatkozó kétség esetén az elkövető javára kell dönteni, és a módosítás előtti tényállást alkalmazni.
Az új törvényi tényállás:
Btk. 248. § (1) Aki
a) nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy
b) hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen
a) az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy
b) jelentős mennyiségű
hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) veszélyes hulladékra,
b) különösen jelentős mennyiségű hulladékra, vagy
c) különös visszaesőként
követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) pontja szerint is minősül.
(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig,
c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában
a) különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a környezetkárosítás és a természetkárosítás;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodás azzal, hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást;
c) jelentős mennyiségű hulladék az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék;
d) különösen jelentős mennyiségű hulladék a jelentős mennyiségű hulladék tízszerese.
Szerző: Szomora Zsolt
Végrendeleten alapuló örökléssel keletkező közös tulajdon kapcsán felmerülő kérdések