A 2021. évi CXXVIII. törvény jelentős módosításokat tesz a Btk. XXIII. Fejezetében, a környezet és a természet elleni bűncselekmények körében. A törvény indokolása szerint az utóbbi időszak természetvédelmi, állatvédelmi tapasztalatai, új elkövetési módok tipikussá válása és a közvélemény felháborodását kiváltó esetek elszaporodása teszi szükségessé a szabályozás szigorítását.
A novella érinti a természetkárosítás tényállását: a Btk. 242. § (2) bekezdésében meghatározott, a jelentős mértékű vagy a fajállományt veszélyeztető pusztítással azonos szintű, új minősített esetként határozza meg, ha azt méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével, több állat életét veszélyeztetve követik el. Kiemelendő, hogy ez az elkövetési mód – a veszélyeztető eredménye mellett – egyetlen védett egyed elpusztítása esetén is megalapozza a minősített eset megállapíthatóságát. Újonnan büntetendővé válik a minősített esetekre irányuló előkészület is.
A méreg alkalmazása az állatkínzás esetében is új minősítő körülményként jelenik meg [Btk. 244. § (3) bek. a) pont], és a méreg alkalmazására irányuló előkészület szintén büntetendővé válik [(5) bek.]. Szintén új minősített eset az állatkínzás nagy nyilvánosság előtti elkövetése [Btk. 244. § (2) bek. c) pont], amellyel a törvényjavaslatot jegyző képviselők kifejezetten az interneten sugárzott állatkínzási esetekkel szemben kívánnak szigorúbban fellépni. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés kapcsán ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az ilyen felvételek puszta közzététele nem valósítja meg a bűncselekményt, tettesnek csak az tekinthető, aki annak tudatában követi el az állatkínzást, hogy azt a nagy nyilvánosság felé közvetítik vagy közvetíteni fogják. A törvényjavaslat indokolása a közvélemény felháborodását a kriminalizáció általános okaként említi, ezért mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a felháborodást széleskörben kiváltó sajtótudósítások semmilyen körülmények között sem alapozzák meg a nagy nyilvánosság előtti elkövetésért való felelősséget.
A Büntető Törvénykönyv bűnismétlési kategóriáinak körében teljesen új megoldásnak tekinthető az a minősítő körülmény, amely az állatkínzás vagy a tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt elítélt fokozott felelősségét alapozza meg, ha az elítélést követő két éven belül követi el a bűncselekmény [Btk. 244. § (2) bek. e) pont]. Ez a speciális bűnismétlő a Btk. rendszerében ugyanis még nem tekinthető visszaesőnek, a (különös) visszaeséshez az szükséges, hogy az első állatkínzási cselekménye miatt is végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék. A különös visszaesés pedig még súlyosabban minősíti a bűncselekményt [Btk. 244. § (3) bek. b) pont]. A novella szigorúbban lép fel a szaporító telepeken tapasztalható tömeges (tíznél nagyobb számú állatot érintő) elkövetéssel szemben [Btk. 244. § (4) bek.].
A különös visszaesői minőség a tiltott állatviadal szervezése esetén is minősítő körülmény lett [Btk. 247. § (3) bek.]. Merőben új az a rendelkezés, amely a tiltott állatviadalon résztvevő személyt is bünteti [Btk. 247. § (1a) bek.].
A novella indokolása kiemeli, hogy a büntetőeljárások, a jogerős elítélés után is szükséges lehet az állatvédelmi hatósági ellenőrzések lefolytatása és az elítéltnek az állattartástól való eltiltása (ami egyébként nem büntetőjogi, hanem közigazgatási szankció). Ennek érdekében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása előírja, hogy a bíróságtól érkező értesítés esetén az állatvédelmi hatóságnak le kell folytatnia a hatósági ellenőrzést.
A novella rendezi az állatok lefoglalásával és elkobzásuk végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket is, a büntetőeljárási törvény és a Bv. törvény módosításával.
A novella büntetőjogi rendelkezései 2022. január 1-jén lépnek hatályba.
Szerző: Szomora Zsolt
Hány szokásos tartózkodási helye lehet valakinek?