Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország

Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.

Publikálási időszak 2021.01.03

(73303/14. sz., 2020. dec. 17-i ítélet)

A kérelmező, Németh Béla 2014-ben egy bírósági végrehajtással összefüggő árverésen vett egy ingatlant, azonban idő közben életbe lépett a kilakoltatásokkal szembeni moratórium, amely a 2008-as pénzügyi válság következményeit volt hivatott enyhíteni. A moratóriumra tekintettel a kérelmező az ingatlan tulajdonjogát és birtokát csak a vételár kifizetése után két évvel szerezte meg. Németh Béla kérelmében úgy vélte, hogy Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogát (Emberi Jogok Európai Egyezménye, Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke) és a megkülönböztetés tilalmát (14. cikk). Ez utóbbira azért hivatkozott, mert a moratórium nem vonatkozott az állam képviseletében eljáró személyekre, így véleménye szerint a vonatkozó jogszabály különbséget tett az állami szereplők és a privát szektor között.

Az európai bíróság első fokú ítélete szerint nem történt jogsértés, mivel a tulajdonjogától nem fosztották meg, azt, ugyan késedelemmel, de megszerezte, és ez nem járt jelentős egyéni teherrel. Továbbá az állam cselekménye jogszabályon alapult, arányos volt, széles körű közérdeket védve, valamint a moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, tekintettel arra, hogy az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.

Forrás: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-206514%22]}

Szerző: Szalai Anikó