Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása

(BH 2020. 274.)

Ha a jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal, szerződésszerűen felmondja, a szerződés a felmondás közlésével szűnik meg. Nem érinti a felmondás jogszerűségét önmagában az, ha a jogosult a felmondásban – a felmondás hatályosulásának időpontjaként – tévesen a közlést megelőző időpontot jelöl meg. Ez a körülmény a felmondáshoz fűződő joghatások beálltának, így a szerződés megszűnésének időpontját sem befolyásolja.

A felmondás akkor hatályosul, ha a címzetthez megérkezik, amely időpont (közlés) egyúttal a szerződés megszűnésének időpontja is. A felmondás hatályosulásának időpontja tehát a fenti jogszabályi rendelkezések szerint az a nap, amikor az adós felperes a perbeli azonnali hatályú felmondást tartalmazó közjegyzői okiratot – nem vitásan – kézhez vette, és a felmondás hatályosulásának jogkövetkezménye, azaz a szerződés megszűnése is ezen a napon következett be. Következésképpen a perbeli azonnali hatályú felmondás a felperessel történő közlésével alkalmas volt a szerződés megszűnésének anyagi jogi joghatása kiváltására.

Ennek ellenkezőjét az eljárt bíróságok tévesen állapították meg, és tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy az azonnali hatályú felmondás „visszamenőleges” volt. Az azonnali hatályú felmondás érvényességét nem érinti, és nem teszi azt jogszerűtlenné önmagában az tény, hogy a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat, a felmondás hatályosulásának idejeként, a felmondó nyilatkozat közjegyző általi rögzítése és kézbesítése előtti időpontot tüntet fel. Ez a körülmény a felmondás hatályosulásának, azaz a szerződés megszűnésének időpontját sem érinti, mert a hatályosulás, ekként a szerződés megszűnésének időpontja is a fenti jogszabályi rendelkezésekből következően az a nap, amikor a felperes a felmondást átvette, függetlenül attól, hogy a közjegyzői okiratban milyen időpont szerepel.

Az adott kérdésnek kizárólag a felek közötti elszámolás szempontjából van jelentősége. A felperes azonban – a már említettek szerint – nem vitatta, hogy a kölcsönszerződésekből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és nem tette vitássá azt az alperesi tényállítást sem, hogy a közjegyzői okiratban megjelölt dátum és a felmondás kézhezvétele közötti időszakban semmilyen kamatfelszámítás nem történt. Egyebekben pedig az elszámolás nem képezte a per tárgyát.

Szerző: Bodzási Balázs