A jogerős határozatot hozó törvényszék a vádlott bűnösségét – az elsőfokú ítéletet helybenhagyva – kábítószerkereskedelem bűntettében állapította meg [Btk. 176. § (1) bekezdés] és végrehajtandó börtönbüntetésre, tovább pénzbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú végzés kihirdetésére úgy került sor, hogy a törvényszék a nyilvános ülést határozathirdetés céljából elnapolta, majd a 2025. január 20. napján megtartott nyilvános ülésén a határozatot kihirdette. Ezen az ülésen azonban a vádlott korábbi, meghatalmazott védője már nem volt jelen, mert 2025. január 15. napjától bírói kinevezést nyert, ezért ügyvédi tevékenysége megszűnt. Az eljárás tehát még jogerősen nem zárult le, de a vádlott ettől a naptól kezdve nem rendelkezett védővel, holott a védelem az eljárásban – a kábítószerkereskedelem büntetési tételére figyelemmel, a Be. 44. § a) pontja alapján – kötelező volt. A törvényszék az ítéletét 2025. január 20-án védő jelenléte nélkül hirdette ki.
A jogerős határozat ellen a vádlott később meghatalmazott, új védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Kifejtette, hogy mivel a vádlott már nem rendelkezett védővel a határozat kihirdetésekor, ezért a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte kötelező lett volna. A határozat kihirdetése céljából tartott nyilvános ülés nem lett volna megtartható védő hiányában, amely hiba feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésként felülvizsgálati okot is megalapoz [Be. 608. § (1) bekezdés d) pont, 649. § (2) bekezdés d) pont]. Indítványozta ezért a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. (Indokolás [4]-[6])
A védői indítvány példálózó jelleggel arra is rámutatott, hogy a korábban eljárt védő nyilvános ülésen történő megjelenésében történő objektív akadályoztatása mely eljárásjogi lehetőségeknek képezte gátját: így személyes jelenlét, nyilatkozattétel, esetleges jogorvoslat bejelentése. Ezek további érvként szolgálnak a hatályon kívül helyezés szükségessége mellett. (Indokolás [15])
A Kúria végzése abból indul ki, hogy ha a tárgyaláson (nyilvános ülésen) kötelező részvétel előírásával szemben védő nem vett részt, a védelem hiányából fakadó eljárási szabálysértés következményeként az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése mellett a felülbírálatot végző bíróság a tárgyalás megismétlését rendeli el. Az eljárás megismétlése ez esetben sem öncélú, hanem azt szolgálja, hogy a megismételt eljárás során a bizonyítás már védő jelenlétében legyen lefolytatható. Amennyiben a védő hiánya a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapításában szerepet nem játszó eljárási aktust érint, úgy a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés felrovása szóba sem kerülhet. Ilyen esetben ugyanis az ítélet (végzés) hatályon kívül helyezésének következményeként az eljárás megismétlése pontosan azt eredményezné, ami már az alapeljárásban is érvényes volt: a tárgyaláson felvett bizonyítás, illetőleg a terhelt büntetőjogi felelősségében történő döntést befolyásoló eljárási cselekmény védő jelenlétében való lefolytatását. Ez azonban ebben az esetben már az alapeljárásban megtörtént, ezért az ilyen hatályon kívül helyezés a semmibe vezetne. (Indokolás [22])
A másodfokú eljárásban határozathirdetésre kitűzött tárgyalási nap nem alapozta meg a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megállapítását. Ugyanis a Be. 550. § (2) bekezdésére figyelemmel a határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson a határozat a vádlott és a védő távollétében is kihirdethető, ha a tárgyaláson a vádlott, illetve a védő szabályszerű idézésre nem jelent meg. A Be. 425. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, vagyis ez a másodfokú eljárásban az ügydöntő határozat kihirdetésére elnapolt nyilvános ülésre is érvényes. (Indokolás [26]-[27])
A Kúria ezzel együtt azonban azt is kimondta, hogy eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor a kötelező védelem ellenére nem gondoskodott védő kirendeléséről a vádlott részére, azonban a fentebb részletezett előírások tükrében a kihirdetett ügydöntő határozat érvényességét ez nem érintette. Az adott határnapon bizonyítás felvétele nem történt. Tehát az egyébként fennálló eljárási szabálysértés mellett sem került sor olyan eljárási cselekményre, melyen a védő részvétele kötelező lett volna, így a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg. (Indokolás [29] és [33])
A Kúria nem osztotta a védői észrevételben a védői jogokat ért konkrét sérelem vonatkozásában kifejtetteket sem. Mivel a bizonyítási eljárási újbóli megnyitására nem került sort (Be. 547. §), ezért a védő a határozat kihirdetésére kitűzött nyilvános ülésen már semmiféle nyilatkozatot nem tehetett volna, a kihirdetett határozat tartalmára figyelemmel jogorvoslati nyilatkozatot sem. Ugyanakkor ez közömbös is, mert a feltétlen eljárási szabálysértés az ügyre való konkrét kihatására való tekintet nélkül vonja maga utána a határozat hatályon kívül helyezésének kötelezettségét; nem feltétlen eljárási szabálysértés viszont kihatásától függetlenül a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, így hatályon kívül helyezéshez nem vezethet. (Indokolás [34])
A Kúria mindezek alapján a jogerős határozatot hatályában fenntartotta.
Észrevételek a határozathoz:
A kötelező védő hiánya miatt előálló igen különös eljárási helyzetben nem volt törvényes lehetőség (és szükség sem) a jogerős határozatnak eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezésére. Ugyanakkor a Kúria okfejtéséből érdekes és bizonyos szempontból aggályos törvényi szabályozási helyzet rajzolódik ki.
A Be. 44. §-ában előírt kötelező védelem azt jelenti, hogy a terheltnek a büntetőeljárás minden időpillanatában rendelkeznie kell védővel: azaz az eljárásban legyen védő. Ettől elválnak a védő kötelező jelenlétére vonatkozó szabályok: a nyomozás során jellemzően nincsen kötelező jelenlét, míg a bírósági eljárásban a védő részvétele a tárgyaláson és a nyilvános ülésen kötelező [Be. 434. § és 425. § (3) bekezdés], ugyanakkor – ahogy azt a kúriai végzés is alapul veszi – a szabályszerűen idézett védő távollétében is lehetőség van a határozat kihirdetésére [Be. 550. § (1) bekezdés].
Ahogy a Kúria is megállapította, a kötelező védelem általános eljárási szabályát sértette meg a törvényszék azáltal, hogy a bizonyítási eljárás lezárását és a perbeszédeket követően volt az eljárás időtartama alatt 5 olyan naptári nap, amikor a vádlottnak nem volt védője. Ez egy ún. relatív eljárási szabálysértés, amely bár a bűnösség megállapítására, a minősítésre és a büntetéskiszabásra nem, de az eljárás lefolytatására lényeges hatással volt [Be. 609. § (1) bekezdés 1. fordulat]. Amennyiben ugyanis védő a határozat kihirdetésékor egyáltalán nincs az eljárásban, akkor:
– a kötelező védelem ellenére a kihirdetett határozatot nincsen kinek kézbesíteni;
– a védő a fellebbezési vagy másodfellebbezési jogát nem gyakorolhatja;
– és a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére való jogosultságát sem gyakorolhatja, illetve a védencének sem adhat a jogorvoslatok elérhetőségével kapcsolatban tanácsot;
– továbbá általában véve ezen idő alatt nem terjeszthet elő semmilyen, az ügydöntő határozat meghozatalát befolyásoló nyilatkozatot (pl. a bizonyítási eljárás újbóli megnyitását indítványozva, vagy a terhelt személyes körülményeinek váratlan megváltozása miatt a terhelt újbóli kihallgatását kérve a büntetéskiszabási körülmények vonatkozásában).
A Kúria végzése rámutatott arra, hogy az ügy körülményei folytán konkrét jogsérelem a védő hiánya ellenére nem következett be, mivel másodfellebbezésre nem volt lehetőség, egy újonnan meghatalmazott védő pedig felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Álláspontunk szerint problémát jelent ugyanakkor, hogy ezek a körülmények kizárólag ex post állapíthatók és ítélhetők meg. A határozat kihirdetése előtt, tartalmának ismerete nélkül (azaz ex ante) nem lehet tudni, hogy megnyílik-e a másodfellebbezési jogosultság, vagy fennállhat-e valamilyen felülvizsgálati vagy egyszerűsített felülvizsgálati ok. Éppen ezért fontos, hogy a kötelező védelem esetén a védő az eljárásba be legyen vonva, és a határozathirdetésről való távolmaradása esetén is, a határozat kézbesítését követően védői jogait – és a terhelt vonatkozásában fennálló – tanácsadási kötelezettségeit gyakorolni tudja.
Amennyiben egy ilyen helyzetben megnyílik például a másodfellebbezési jog, amelyet a terhelt nem gyakorol, a nem létező védő pedig nem gyakorolhat, akkor a határozat jogerőre emelkedik a kötelező védelem törvényi előírása ellenére. Ez a helyzet ugyan relatív eljárási szabálysértést valósít meg a Be. 609. § (1) bekezdése szerint, ám ezek a szabálysértések a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatók. Így a határozat a védői fellebbezési jog gyakorolhatósága nélkül emelkedik jogerőre, amit a felülvizsgálati eljárás sem tud már korrigálni. Azaz a védői jogorvoslati jogosultság a Be. 44. §-ának kötelező előírása ellenére kiüresedik. További lényeges különbség, hogy amíg a fellebbezés szigorú határidőhöz kötött, addig a felülvizsgálati eljárás a terhelt javára határidő nélkül előterjeszthető, így egy ilyen helyzet orvoslására alkalmas lehet.
A kúriai határozatból ez alapján egy olyan helyzet rajzolódik ki, amely – álláspontunk szerint – a Be. módosításának szükségessége, a felülvizsgálati okok és/vagy az eljárási szabálysértések törvényi újrahangolásának igénye felé mutat, a kötelező védelemmel összefüggésben.
A határozat száma: Kúria Bfv.482/2025/9. (BH2026. 48.)
Szerző: Szomora Zsolt
