A távollévők között kötött szerződések esetében az uniós jogalkotó már a 90-es években rendelkezett a fogyasztókat védő speciális szabályokról, amelyek értelmében a fogyasztó meghatározott időtartamon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Ennek a jogosultságnak az értelmezése merült fel egy osztrák ügyben egy olyan online oktatási platform kapcsán, amely 30 napos próbaidőt biztosított a szerződőknek, majd ezt követően egy visszatérően megújuló határozott idejű szerződéssé alakult. A kérdés az volt, hogy az ingyenes időszak lejártát követően a határozott idejűvé alakuláskor is vagy csak az ingyenes időszak alatt illeti meg a fogyasztót az elállás joga.
Szó lesz még arról, hogy járműnek minősül-e az elektromos bicikli az uniós jog szempontjából, illetve hogy a nemzeti jogban végre nem hajtott, diszkriminatívnak minősülő szabályozás kikényszerítése esetén a hatóság köteles-e eltekinteni a nemzeti jog alkalmazásától és a megkülönböztetett személy igényelhet-e kártérítést.
A Magyar Jogász Egylet podcastja hallgatható a weboldalon és a Spotify-on is.
A Kúria a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatos közigazgatási perjogi kérdésekről foglalt állást