A Büntető Törvénykönyv a kábítószerbűnözés szempontjából releváns szerek, a kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok, azaz a Btk. 176-184/C. §-aiban meghatározott bűncselekmények elkövetési tárgyainak listáját a kódex Záró Részében, a 459. § 18. és 33. pontjában határozza meg. Az értelmező rendelkezések a kerettényállások köréből a háttérjogszabályokra utaló normák. Ezek szerint a kábítószerlistákat az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke, az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke, továbbá az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
A jogalkotási technika szempontjából tehát fontos, hogy a Btk. a releváns nemzetközi egyezményeket a belső jogba implementáló törvényerejű rendeletekre utal. E nemzetközi egyezményeket az új anyagok megjelenésével időről időre módosítani kell, és ezeket a módosításokat a belső jogba át kell ültetni ahhoz, hogy az új szerekkel való visszaélését büntetni lehessen. Ezért az ENSZ Kábítószer Bizottsága évente dönt valamelyik szernek valamelyik releváns egyezményi jegyzékre való felvételéről. Ha egy adott szer az egyezmények jegyzékeire felkerül, a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pont a) vagy b) alpontja szerint kábítószernek minősül a Btk. alkalmazása során. A magyar jogalkotó a Kábítószer Bizottság határozatait törvényi formában kihirdeti, ilyen rendelkezést tartalmaz a 2021. november 10-én kihirdetett 2021. évi CX. és CXI. törvény is.
A problémát ugyanakkor az okozza, hogy ezek az implementáló törvények csak a nemzetközi egyezmények módosítását hirdetik ki, de egyúttal nem módosítják a Btk.-ban hivatkozott törvényerejű rendeleteket. Azaz az implementáló törvényekben kihirdetett, ENSZ Kábítószer Bizottsági határozatokkal listára vett anyagok nem jelennek meg a nemzetközi egyezményeket kihirdető törvényerejű rendeletekben szereplő jegyzékekben. Ennek következtében a Btk. utaló normáiból a büntetőjogi szempontból kábítószernek minősülő anyagok jegyzéke nem ismerhető meg. Létezik tehát belső törvényi rendelkezés, de az a Btk. alkalmazása során nem deríthető fel, így kétséges, nem megismerhető a büntetendővé nyilvánítás. Ebből a szempontból sokat elárul az a tény, hogy a Nemzetközi Kábítószer Egyezményt kihirdető 1965. évi 4. tvr-t, az abban foglalt szerjegyzéket utoljára 2010-ben módosították, míg az 1979. évi 25. tvr.-ben foglalt pszichotróp anyagok listáját utoljára 2005-ben módosították.
E jogalkotási technikai alkotmányossági kérdőjeleit a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő, majd felfüggesztett büntetőeljárásban az Alkotmánybírósághoz benyújtott bírói előterjesztés fogalmazta meg. Az előterjesztés a normavilágosság követelményének és ezáltal az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvének sérelmét állítja, mivel a büntetőjogi kábítószerfogalmat tartalommal kitöltő kábítószerlisták teljes tartalma a Btk. értelmező rendelkezéseiben felhívott jegyzékekből nem ismerhető meg; a jogi norma tartalmának megállapítása a jogértő kisebbség számára is rendkívül bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné válik.
A bírói előterjesztés az adott ügyben alkalmazandó, a releváns szerlistákat korábban módosító 2020. évi CLIV. törvény, valamint a Btk. értelmező rendelkezései alaptörvényellenességének megállapítását és alkalmazásának kizárását indítványozza. A beadványt az Alkotmánybíróság teljes ülése 2021. november 9-én tárgyalta először. E folyamatban lévő ügy aktuálisan felveti az éppen 2021. november 10-én, frissen kihirdetett és változatlan jogalkotási technikát alkalmazó, szerlistát módosító törvények alkotmányosságának kérdését is.
Az ügy adatlapja itt érhető el:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E1483257CC20ED99C12587640033D96F?OpenDocument
Szerző: Szomora Zsolt
A bántalmazás ezer arca? Jogi megközelítések a zaklatástól a cyberbullyingig